Kína-szerte továbbra is óriási a kereslet az Nvidia csúcshardverei iránt, a gazdag tengerparti technológiai központoktól egészen a távoli nyugati tartományokig. Bár Washington igyekszik elvágni Peking hozzáférését a globális MI-fellendülést hajtó technológiához, a helyi beruházások azt mutatják: az amerikai processzorok mélyen beágyazódtak az ázsiai ország infrastrukturális terveibe.
A Kína gazdag tengerparti technológiai központjaitól a távoli nyugati tartományokig ívelő projektek rávilágítanak arra, hogy az Nvidia hardverek iránti kereslet továbbra is hatalmas, miközben Washington folyamatosan próbálja korlátozni Peking hozzáférését a globális mesterséges intelligencia fellendülését biztosító technológiákhoz.
Több mint 150 kínai beszerzési értesítés, beruházási terv, építési szerződés és vállalati jelentés megvizsgálása után több tucat olyan projektet és berendezésmegállapodást sikerült azonosítani, amelyek összesített bejelentett értéke meghaladja a 23 milliárd jüant (mintegy 3,2 milliárd dollárt).
Az eredmények részletes képet festenek arról, hogy az Nvidia technológiája milyen mélyen beágyazódott Kína mesterséges intelligenciára (MI) épülő terjeszkedésébe. A vizsgálat rámutat: a vállalat chipjei messze túlmutatnak az ország legnagyobb technológiai cégeinek hatókörén, és a helyi önkormányzatok által támogatott vállalkozásokban, az egyetemeken, valamint a regionális számítástechnikai központokban is meghatározóak.
A 3,2 milliárd dolláros becslés magában foglalja a tervezett beruházásokat, az aláírt szerződéseket és a már befejezett telepítéseket is. Az összeg kiterjed az épületekre, az energiarendszerekre és egyéb infrastruktúrára is, tehát nem kizárólag a közvetlen Nvidia-chipekre fordított kiadásokat tükrözi. A kínai kereskedelmi minisztérium és az Nvidia nem reagált azonnal a sajtómegkeresésekre.
A megállapítások csupán egy nappal azután láttak napvilágot, hogy az Nvidia társalapítója, Jensen Huang egy botrány közepette lemondott vezérigazgatói posztjáról. Huangot amiatt érte támadás, hogy kapcsolatban állt egy kínai üzletasszonnyal, akit az amerikai hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy hírszerzési szálak fűzik Pekinghez.
A korábban az exportkorlátozások enyhítése mellett hangosan érvelő Huang korábban azt nyilatkozta, hogy az Nvidia kínai piaci részesedése a tavalyi 95 százalékról nullára esett vissza. A vállalat a szabályozási bizonytalanságra hivatkozva ráadásul ki is zárta a kínai adatközpontok számítástechnikai bevételeit az előrejelzéseiből.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kínai kereslet egyszerűen eltűnt volna. Bár az Nvidia hivatalos nyilatkozatai a saját közvetlen versenyképességére és értékesítési képességére vonatkoznak, az áttekintett kínai dokumentumokból kiderül: a vásárlók továbbra is Nvidia-alapú beszerzéseket terveznek, és több esetben korlátozott processzorokat is sikeresen üzemeltetnek.
Sunny Cheung, a washingtoni Jamestown Foundation elemzője szerint a nyilvánosságra került adatok megerősítik a korlátozások végrehajtásával kapcsolatos saját meglátásait. „Washingtonnak nem szabadna kizárólag arra koncentrálnia, hogy a felszínen kik vásárolják meg ezeket a chipeket. Azt kellene elkezdenie vizsgálni, hogy végső soron ki használja a számítási teljesítményt – és milyen célra” – fogalmazott a szakértő.
Milliárdok a csatornában
Kína-szerte a fejlesztők és intézmények dollármilliárdokat fektetnek be olyan mesterséges intelligenciával működő adatközpont-projektekbe, amelyeket az exportkorlátozás alá eső Nvidia H100, H200 és H800 processzorok köré terveztek. Ezek a beruházások a hatalmas regionális számítástechnikai központoktól egészen az utólagosan felszerelt kereskedelmi telephelyekig terjednek. Egy északnyugati, Kanszu tartományban található létesítményben például a tervek szerint még az év vége előtt több ezer Nvidia-chipet telepítettek volna – bár az egyelőre nem világos, hogy ezek a processzorok végül megérkeztek-e.
Míg egyes létesítmények már működnek vagy építés alatt állnak, az üzemeltetők a szigorodó exportellenőrzések miatt folyamatosan ki vannak téve az esetleges késedelmeknek, az ellátási zavaroknak, vagy a hazai fejlesztésű chipek miatti költséges rendszer-áttervezésnek.
Huang távozása tovább mélyítheti ezeket a sebezhetőségeket azáltal, hogy gyengíti az Nvidia lobbierejét – éppen abban az időszakban, amikor az amerikai törvényhozók egyre szigorúbb ellenőrzést sürgetnek a kínai technológiai transzferekkel szemben.
Washington dilemmája
Az Egyesült Államok 2022-ben kezdte el korlátozni az Nvidia fejlett mesterségesintelligencia-processzorainak kínai exportját, majd ezt követően szigorította az eleve a kínai piacra fejlesztett, módosított chipek (köztük a H800) ellenőrzését is. Idén januárban a Trump-adminisztráció már csak egyenként, szigorú feltételekhez kötve vizsgálta felül a jogosult kínai vásárlók H200-as exportengedélyeit.
Bár az Nvidia augusztusi bejelentése szerint a céget gyakorlatilag teljesen kizárták a kínai adatközponti számítástechnikai piacról, az IDC októberi jelentése más képet mutat. A kutatócég becslése alapján az Nvidia 2026 első felében még mindig a kínai MI-gyorsítók szállításának 34 százalékát adta. Fontos különbség, hogy a különböző statisztikák más-más aspektusokat mérnek, és az IDC adatai sem térnek ki arra, hogy az azonosított, korlátozott hardverek hogyan jutottak el végül a kínai felhasználókhoz.
A vizsgálatok Huang csütörtöki lemondása óta intenzívebbé váltak, miután nyilvánosságra kerültek az Alice Huangot, a szingapúri Nvidia felhőpartner Megaspeed korábbi vezetőjét érintő vádak. A Megaspeed határozottan tagadta, hogy illegálisan Nvidia chipeket irányított volna át Kínába. Az Nvidia igazgatótanácsa ugyanakkor független vizsgálatot indított, bár azt közölték: jelenleg nincs okuk feltételezni, hogy a céges titkok vagy az amerikai nemzetbiztonság ténylegesen veszélybe kerültek volna.
Egyelőre nem született olyan hivatalos, nyilvános megállapítás sem, amely szerint Jensen Huang megsértette volna az amerikai exportellenőrzési törvényeket. Az azonosított, milliárdos értékű kínai projekteket hivatalosan sem a Megaspeedhez, sem a Huangot érintő vádakhoz nem kapcsolták – írta a Reuters.
