Egy hajó, tizenhárom megbetegedés, három haláleset. A Hondius tavaszi útján történtek után hónapokig kérdés maradt, hogyan kapcsolódtak egymáshoz a fertőzések. A Science-ben november 12-én megjelent kutatás új bizonyítékokat szolgáltatott, a szárazföldön szerzett első fertőzést emberről emberre történő továbbadás követte a fedélzeten.
Az M/V Hondius április 1-jén indult az argentínai Ushuaiából. A súlyos légúti megbetegedések hátterében az Andes-vírust azonosították, amely a hantavírusok közé tartozik.
A nemzetközi vizsgálatban a Genfi Egyetem és a Genfi Egyetemi Kórházak szakemberei is részt vettek. A kérdés az volt, hogy több ember külön-külön, hasonló környezeti forrásból fertőződött-e meg, vagy a vírus a hajón adódott tovább.
A hatvanadik nap árulta el a történetet
Az egyik legfontosabb támpontot a megbetegedések időrendje adta. A tizenharmadikként jelölt esetnél május 31-én, vagyis hatvan nappal az Argentínából való indulás után jelentkeztek tünetek.
Ez meghaladta a rágcsálótól szerzett elsődleges fertőzés ismert, legfeljebb mintegy hathetes lappangási idejét. A kutatók azt is dokumentálták, hogy az érintett szoros és tartós kapcsolatban állt egy másik igazolt beteggel.
Tíz megbetegedett ember mintájából meghatározták a vírus örökítőanyagának sorrendjét. A minták nagyfokú genetikai hasonlóságot mutattak. Az időrend, a kapcsolatok és a genetikai adatok együtt az emberről emberre történő terjedés mellett szóltak.
Miért különleges az Andes-vírus?
A hantavírusok jellemzően fertőzött rágcsálók váladékaival szennyezett por belélegzésével jutnak az emberi szervezetbe. Az Andes-vírus különlegessége, hogy szoros, hosszan tartó kapcsolat során emberek között is továbbadható.
A mostani kutatás ezt a már ismert lehetőséget dokumentálta a hajójárványban. A vírus terjedése korlátozott maradt, az eredményekből nem következik, hogy valamennyi hantavírus hasonlóan viselkedik, vagy hogy egy rövid, hétköznapi találkozás azonos kockázatot jelent.
A genetikai vizsgálat a találgatásokat is szűkítette
A kutatók a hajón kimutatott vírust az argentin Patagóniában természetes körülmények között keringő Andes-vírusokhoz kapcsolták. A vizsgálatok nem azonosítottak olyan ismert mutációt, amely fokozott emberről emberre terjedést magyarázna.
Ez fontos különbség, mivel a fertőzési lánc igazolása nem egy új, rendkívüli vírusváltozat felfedezését jelenti. A genetikai eredmények a mesterséges eredetről szóló találgatások helyett egy ismert kórokozóhoz vezették vissza az eseményeket, számolt be a hug.ch.
A járvány lezárult, a vizsgálat folytatódott
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ összesítése tizenkét igazolt és egy valószínű esetet, köztük három halálesetet tart nyilván. Tizenöt országból összesen 237 kontaktot azonosítottak, akiket legfeljebb 42 napig követtek. Ebben a megfigyelt kontaktkörben nem észleltek további megbetegedést.
Az ECDC szerint a járványt június végén lezártnak nyilvánították. A novemberi közlemények tehát a tavaszi események tudományos feldolgozásáról szólnak.
A történet felderítéséhez a hajó útvonala önmagában kevés volt. A döntő nyomot az adta, hogy ki mikor betegedett meg, és kivel állt kapcsolatban.
