Nem sikerült a világnak lassítania vagy megállítania a globális felmelegedést az elmúlt öt évben, mivel elmaradtak a tervezett intézkedések, illetve elvetették azokat a lépéseket, amelyek valódi segítséget jelentettek volna – állapította meg a Climate Action Tracker független kutatói koalíció csütörtökön közzétett jelentésében.
Az ENSZ COP31 antalyai klímakonferenciájának egyik ülésén ismertetett dokumentum szerint a klímaváltozás elleni küzdelem összességében megrekedt, és öt egymást követő esztendőben a pozitív, illetve negatív hatású döntések lényegében kioltották egymást. Noha a 2015-ös párizsi klímaegyezményt követő öt évben elfogadott intézkedések még egy teljes Celsius-fokot lefaragtak a melegedési előrejelzésekből, azóta semmilyen érdemi elmozdulás nem történt.
A felmelegedést elsősorban a fosszilis energiahordozók égetéséből származó üvegházhatású gázok okozzák, amelyek korlátozására minden állam saját terveket dolgoz ki. Mivel azonban a közös fellépés nem csökkentette számottevően a globális kibocsátást, a Föld elkerülhetetlenül átlépi a maximálisként kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határt. Amennyiben az országok maradéktalanul teljesítik jelenlegi elvi vállalásaikat, 2,6 Celsius-fokos melegedéssel kell számolni – pontosan annyival, mint 2024-ben és 2025-ben, ami igazolja, hogy a tavalyi ígéreteknek semmilyen gyakorlati hatásuk nem volt. Sarah Heck, a Climate Analytics kutatója, a jelentés vezető szerzője kiemelte: a jelenlegi vállalások továbbra sem elégségesek, jóval ambiciózusabb célokra van szükség.
Hasonló üzenetet fogalmaztak meg szerdán Antalyában a szigetországok vezetői is, akik szerint népük számára a klímaváltozás létkérdés: míg világszerte mindenkit sújtanak a hevesebb viharok, hőhullámok, aszályok és árvizek, az emelkedő tengerszint miatt az ő államaik közvetlenül a víz alá kerüléssel néznek szembe.
„Minden újonnan kiaknázott olajkút, minden egyes felszínre hozott széndarab fenyegetést jelent az országom jövőjére. Egy-egy újonnan felfedezett gáz- vagy olajlelőhely számunkra nem ünneplésre ad okot, hanem félelmet kelt” – jelentette ki Hilda Heine, a Marshall-szigetek elnöke.
Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdag államoknak ígéretek helyett tényleges pénzügyi támogatást kellene nyújtaniuk a szegényebb országoknak a klímakárok elhárításához és az alkalmazkodáshoz.
„Az ígéretek még nem kifizetések. Tegyük világossá, hogy a hangos tapsból ebben a teremben még egyetlen házat sem építettek újra sehol” – fogalmazott a barbadosi kormányfő. Csütörtökön várhatóan Tuvalu, a Bahama-szigetek, Antigua és Barbuda, Niue, valamint más szigetországok vezetői is hasonló kihívásokról számolnak be az ENSZ-tanácskozáson – írta meg az MTI.
