Argentína elnöke bejelentette, hogy szankciókat vezet be a Falkland-szigetek környékén zajló olajfúrásokkal szemben, tovább élezve a feszültséget Argentína és Nagy-Britannia között.
Egy nagy várakozással övezett beszédében Javier Milei azt mondta, hogy a „változás szele” Argentína azon törekvését támogatja, hogy érvényt szerezzen a Falkland-szigetek feletti szuverenitási igényének. Ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy az Egyesült Államok hajlandó lehet felülvizsgálni a vitával kapcsolatos álláspontját.
Milei közölte, hogy Argentína fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy szankciókat szabjon ki nemcsak a Falkland-szigetek környékén zajló olajfúrásokban részt vevő vállalatokra, hanem azok részvényeseire, igazgatóira és beszállítóira is. Mint mondta, az ilyen műveletek „egyértelmű és közvetlen veszélyt” jelentenek Argentína számára.
Az argentin elnök a védelmi erőforrások növelését is megígérte egy új haditengerészeti bázis kiépítéséhez a közeli Tűzföld tartományban. Emellett sürgősen a Kongresszus elé terjeszt egy „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényjavaslatot, amelynek célja Argentína válaszlépéseinek megerősítése az általa a szigetek körüli jogosulatlan műveleteknek nevezett tevékenységekkel szemben.
A Falkland-szigetek környéki olajfúrásokat két brit és izraeli vállalat, a Navitas Petroleum és a Rockhopper Exploration vezeti, amelyek az 1,7 milliárd hordóra becsült készlettel rendelkező Sea Lion olajmező tulajdonosai.
Milei szerint Argentína megállapította, hogy a két vállalat által üzemeltetett Sea Lion tengeri olajprojekt a következő hónapokban megkezdheti a kitermelést, ami szerinte sürgető veszélyt jelent az argentin érdekekre.
„Ha nem cselekszünk gyorsan, néhány hónapon belül rendelkezni fognak a szükséges anyagi kapacitással ahhoz, hogy hozzáférjenek a tengerünk alatt rejlő olajhoz – amire még soha nem volt példa” – mondta Milei.
Az argentin elnök a hét elején az X-en közzétett bejegyzésében „szentnek” nevezte a szigeteket – amelyeket Argentína Malvináknak nevez –, és kijelentette, hogy országa nemzeti szuverenitását „megsértették”.
„Mi lehetne fontosabb és stratégiaibb ügy a nemzet létfontosságú érdekei szempontjából, mint a Malvinas-ügy? ... Továbbra is foggal-körömmel fogjuk védeni az argentin nemzet érdekeit, függetlenül attól, hogy kit zavar. Éljen a szabadság, a francba...!!!” – írta.
Kedden a Downing Street közölte, hogy Nagy-Britannia elkötelezettsége a Falkland-szigetek iránt „rendíthetetlen”. James Cartlidge árnyékvédelmi miniszter visszavágott Mileinek, és kijelentette, hogy a Falkland-szigetek „briteké, és briteké is marad”.
„Brit katonák harcoltak és haltak meg szuverenitásunk és a Falkland-szigetek lakóinak szabadsága védelmében. Ezt az áldozatot soha nem fogjuk elfelejteni, és mindig kiállunk a Falkland-szigetek népe, valamint a brit fennhatóság fenntartása iránti elsöprő akaratuk mellett” – mondta.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a GB Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy nem támogatná az Egyesült Királyságot, ha Argentína megtámadná a Falkland-szigeteket. Trump ezt azzal indokolta, hogy London nem támogatta megfelelően az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban.
„Az országotok nem volt ott, hogy segítsen nekem” – mondta.
A Falkland-szigetek lakói egy 2013-as népszavazáson elsöprő többséggel szavaztak arról, hogy továbbra is brit tengerentúli területként kívánnak élni. A szavazók 99,8 százaléka támogatta a brit fennhatóság fenntartását, és mindössze hárman voksoltak ellene.
Az ügy idén nyáron ismét a címlapokra került, amikor az argentin labdarúgó-válogatott játékosai egy vitatott transzparenst tartottak a magasba, amely Argentína szigetekre vonatkozó területi igényét támogatta, miközben az Anglia elleni világbajnoki győzelmüket ünnepelték.
Az elődöntőt követően a játékosok egy „Las Malvinas son Argentinas”, vagyis „A Falkland-szigetek Argentínához tartoznak” feliratú transzparenst tartottak a magasba - írja az Independent.
