Miközben a 16 éves marokkói Ayoub El Abyad olyan Instagram-videókat nézett, amelyeken a spanyolországi Ceuta enklávéba átkelő migránsok láthatók, unokatestvérével úgy döntöttek, szerencsét próbálnak.
„A migráció az életünk javításáról szól. Megegyeztünk, hogy kipróbáljuk az átkelés gondolatát, és bízunk Allahban” – mondta El Abyad a Reutersnek a ceutai határ közelében, miután két sofőrrel stoppolva teljesítette az utat.
El Abyad abban reménykedett, hogy ő is egyike lesz annak a mintegy 60 000 migránsnak, akik ezen a héten Marokkóból jutottak át a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába. Ez volt az egyik legnagyobb migrációs hullám a közelmúlt történetében.
Marokkóban, ahol a gyenge közszolgáltatások és a széles körű szegénység miatti elégedetlenség tavaly év végén nagyszabású tüntetésekhez vezetett, sok fiatal éveken át várta a lehetőséget, hogy átléphesse a határt egy jobb élet reményében.
A hivatalos adatok szerint a 15 és 24 év közötti marokkói fiatalok csaknem egynegyede sem nem dolgozik, sem oktatásban vagy képzésben nem vesz részt.
Amikor a közösségi médiában elterjedt egy júliusi spanyol legfelsőbb bírósági döntés híre, miszerint a Ceutába vagy Melillába érkező migránsokat nem lehet azonnal visszatoloncolni, sokan úgy érezték, hogy elérkezett az ő lehetőségük.
Mauricio Valiente, a spanyol CEAR menekültsegítő szervezet igazgatója szerint az évnek ebben az időszakában a nyugodt tenger is kedvezőbb feltételeket biztosít azoknak, akik úszva próbálnak eljutni a spanyol területre.
„Azért jöttem ide, hogy jobb jövőt találjak” – mondta Dounia Kherradi, egy Lqliaából származó pincérnő, abból a városból, amely a tavalyi tüntetések egyik központja volt.
„A fizetésem nem elég arra, hogy eltartsam a szüleimet, és van egy lányom is... Isten segítsen rajtunk.”
HAMIS INFORMÁCIÓK
A spanyol szocialista kormány, amely korábban általában pozitívan viszonyult a migrációhoz, határozottan reagált a hirtelen megnövekedett migrációs hullámra. Pedro Sánchez miniszterelnök a történteket „a spanyol szuverenitás megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy a migránsokat a lehető leghamarabb visszaküldik származási országukba.
A külügyminisztérium szerint a helyzet kialakulásában jelentős szerepet játszottak azok a félrevezető internetes információk, amelyek azt sugallták, hogy a tengeren érkező migránsok Spanyolországban maradhatnak. Bár a bírósági döntés megszüntette az azonnali visszatoloncolás gyakorlatát, továbbra is lehetőséget biztosít a migránsok visszaküldésére a szokásos jogi eljárások keretében.
Sánchez közölte, hogy Spanyolország fontolóra veszi a bevándorlási törvény módosítását annak érdekében, hogy megerősítse a visszaküldési eljárásokat.
Átmeneti intézkedésként a kormány tengeri bójákat helyez el, amelyek a tengeri határvonalat jelölik majd.
DIPLOMÁCIAI FESZÜLTSÉGEK?
Egyes elemzők szerint felmerül a kérdés, hogy a marokkói hatóságok szándékosan nézték-e tétlenül az átkeléseket. Korábban ugyanis Rabatot többször is azzal vádolták, hogy politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja a migrációt.
A legutóbbi jelentős migrációs hullám 2021 májusában történt, amikor a marokkói hatóságok látszólag enyhítették a határellenőrzést. Ezt sokan válaszlépésnek tekintették arra, hogy Spanyolország befogadta a nyugat-szaharai függetlenségi mozgalom egyik vezetőjét.
Marokkó nem ismeri el Spanyolország fennhatóságát Ceuta és a másik spanyol enklávé, Melilla felett. Bár a két terület évszázadok óta Spanyolországhoz tartozik, Rabat továbbra is „megszállt területként” tekint rájuk.
Madrid és Rabat kapcsolatai az elmúlt években javultak, miután Spanyolország támogatásáról biztosította Marokkó Nyugat-Szaharára vonatkozó autonómiatervét. Nyugat-Szaharára Marokkó igényt tart, ugyanakkor az Algéria támogatását élvező Polisario Front továbbra is egy független állam létrehozását szorgalmazza.
Haizam Amirah-Fernandez, a madridi Kortárs Arab Tanulmányok Központjának igazgatója szerint Pedro Sánchez e havi algériai látogatását „Rabatban nem fogadták kedvezően”.
A spanyol parlament alsóháza nemrégiben elfogadott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a szaharáviak leszármazottai számára a spanyol állampolgárság megszerzését. Szakértők szerint ez a lépés valószínűleg felháborította Marokkót.
„Ennek egyik lehetséges kezelési módja egy nem túl finom politikai üzenet küldése” – fogalmazott Amirah-Fernandez.
A marokkói kormány a határátlépésekkel kapcsolatban érkezett többszöri megkeresésre sem reagált.
Egyes kommentátorok arra is felhívták a figyelmet, hogy az átkelések többsége a Trón napján történt, amely Marokkó egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, VI. Mohamed király trónra lépésének évfordulója. Ezen a munkaszüneti napon a legtöbb állami hivatal zárva tart.
2021-ben Marokkó külügyminisztere a határőrség visszafogott fellépését azzal magyarázta, hogy a rendőrök a ramadáni ünnepségek után kimerültek voltak.
Lahcen Haddad, a marokkói parlament EU-kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke elutasította azokat a feltételezéseket, hogy politikai okok álltak volna a háttérben. Egyetértett a spanyol kormány álláspontjával, miszerint a migrációs hullámot a Legfelsőbb Bíróság ítéletével kapcsolatos félrevezető információk váltották ki.
A spanyol külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy Spanyolország és Marokkó kétoldalú kapcsolatai „kiválóak, és azokat nem befolyásolja az Algériával fenntartott jó kapcsolatunk”.
