A Franciaországban tomboló heves hőhullámok miatt kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az ország nukleáris energia-infrastruktúrája képes-e megmaradni a bolygó leggyorsabban melegedő kontinensén.
A perzselő hőmérséklet miatt az EDF kénytelen volt leállítani az ország 57 atomreaktorából hármat, további hetekben pedig csökkenteni a termelést – közölte az állami tulajdonú közműszolgáltató egy közleményben. Amikor a higanyszál a múlt hónapban rekord magas szintre emelkedett, három reaktor leállt, öt pedig lelassult, ami 8,7 százalékos visszaesést okozott az energiatermelésben, éppen akkor, amikor a légkondicionálók miatt megnőtt az áramigény - írta meg a Politico.
Egyik leállás sem okozott áramkimaradást, így messze vagyunk attól, hogy a leállított reaktorok a sötét középkorba taszítsák az embereket, de a franciaországi olcsó, szén-dioxid-mentes áram iránti étvágy robbanásszerűen megnőtt. Párizs az elmúlt években megpróbálta kihasználni bőséges atomenergiáját, hogy olyan ígéretes, energiaigényes iparágakat vonzzon magához, mint a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika, abban a reményben, hogy az ezekbe a területekre történő új beruházások beindíthatják a haldokló gazdaságot.
„Polgárainknak teljes mértékben bízniuk kell abban, hogy ilyen körülmények között is képesek vagyunk termelni” – mondta Bernard Fontana, az EDF vezérigazgatója a hónap elején .
Politikai szempontból a választóvonalak a várakozásoknak megfelelően alakultak. Az atomenergia támogatói, mint például Maud Bregeon energiaügyi miniszter és Christophe Grudler, a neves európai parlamenti képviselő, kifejezték bizalmukat az országszerte található erőművek ellenálló képességében.
„Amit élünk, az hétköznapi” – mondta Bregeon hétfőn az RTL rádióállomásnak adott interjújában.
„Az atomerőművek minden évben teljesítménycsökkentéssel szembesülnek, amikor a hőmérséklet meghalad egy bizonyos küszöbértéket.”
Az atomenergia ellenzői, mint például a szélsőbaloldali France Unbowed, megkérdőjelezik, hogy széles körű használata – az atomenergia Franciaország villamosenergia-szükségletének mintegy 60 százalékát biztosítja – fenntartható-e.
„A ma tapasztalt helyzetnek mindannyiunk szemét fel kellene nyitnia. Az atomenergia nem ellenálló a klímaváltozással szemben” – mondta Manuel Bompard, a France Unbowed magas rangú törvényhozója hétfőn. Az elemzők eközben továbbra is optimisták Franciaország atomenergiára vonatkozó nagy ígéretével kapcsolatban.
„Franciaország alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-felesleggel rendelkezik, amelyet az adatközpontok valóban részben el tudnának fogyasztani. De rendkívül nehéz pontosan megjósolni, hogy mennyi villamos energiára lesz szükségük a jövőbeli adatközpontoknak” – mondta Phuc-Vinh Nguyen, a Jacques Delors Intézet energiaközpontjának vezetője.
„Mégis, még a hőhullámok miatti további leállások esetén is, amennyiben a meglévő nukleáris flotta engedélyt kap az élettartamának meghosszabbítására, valószínűleg nem lesznek problémák.”
Meleg folyók és medúzák
A növekvő hőmérséklet hatással van az atomerőművekre, mivel a folyókra és óceánokra támaszkodnak a reaktorok hűtéséhez szükséges víz beszívásában, majd a melegebb víz kiengedésében. Hőhullám idején a víz egyre melegebb és ritkább lesz, ami bonyolítja az energiatermelést.
Tavaly nyáron az észak-franciaországi Gravelines erőmű kénytelen volt leállítani négy reaktor működését egy klímaváltozás okozta medúzainvázió miatt, amely a tengervíz beszivattyúzásának helye közelében történt. Hogy elkerülje ugyanezt a problémát idén nyáron, az EDF kamerákat telepített, és halászhajókat készített elő a bevetésre.
Az idei nyári leállások mindegyikét a folyóparti erőműveknél indították el, hogy megvédjék a közeli tengeri élővilágot és biológiai sokféleséget a túlzottan forró víz veszélyeitől, nem pedig magukkal az erőművekkel kapcsolatos problémáktól. Az EDF 8,7 milliárd eurót tervez befektetni 2040-ig, hogy atomreaktorait a melegebb Franciaországhoz igazítsa, beleértve az úgynevezett „hűtőtornyok” használatának bővítését.
Az első ilyen tornyokat Poitiers város közelében, a Vienne folyó mentén fekvő Civaux atomerőműben telepítették, ahol a hagyományosan alacsony vízszint súlyosbította az éghajlattal kapcsolatos problémákat. Az ottani hűtőtornyok azonban ventilátorokat használnak, hogy 3-7 Celsius-fokkal lehűtsék a vizet, mielőtt visszafecskendezik a Vienne folyóba.
Atomterjeszkedés
Hat új reaktor építése folyamatban van, amelyek várhatóan több mint 80 milliárd euróba kerülnek, és a kormány várhatóan az év végéig dönt arról, hogy ezekre ráépítenek-e további nyolcat.
A helyi ellenállás kockázatának minimalizálása érdekében a hatóságok az új reaktorokat a meglévő erőművek mellett tervezik építeni. Az épülő reaktorok közül négy két tengerparti helyszínen található.
A klímaváltozás valószínűleg döntő szerepet fog játszani a jövőbeli helyszínek kiválasztásában.
„A vízkérdés az egyik kulcsfontosságú tényező a helyszínek kiválasztásában” – erősítette meg egy magas rangú francia tisztviselő, aki névtelenséget kérve beszélt a bizalmas kiválasztási eljárásról, amely az év végére zárul le.
Grudler, aki az Európai Parlamentben egy, a nukleáris energiát támogató törvényhozókból álló pártokon átívelő csoport elnöke, egyetértett ezzel.
„Bizonyos, hogy az éghajlatváltozást figyelembe veszik az új erőművek helyének kiválasztásakor. Ha 13 milliárd eurót fektetünk be egy telephelybe, és az másnap elavulttá válik, mert nincs elég víz a mag hűtéséhez, akkor a befektetés nem helyes” – mondta.
Agnès Pannier-Runacher volt energiaügyi miniszter, aki Macron második ciklusa alatt segített kidolgozni az atomenergia-politikáját, bízik benne, hogy a kormány elegendő számú helyszínt tud találni új atomerőművek számára, még akkor is, ha „ez nem egy szempillantás alatt fog megtörténni”.
„Az atomerőműveket a biztonság és a védelem túlzott hangsúlyozásával tervezték. Valójában sokkal robusztusabbak [...], mint az energiarendszerünk számos más létesítménye” – mondta, az elektromos hálózattal kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva .
„Természetesen szerepelnie kell a teendők listáján, de ez nem egy olyan kihívás, amely kiemelkedik az atomerőmű-építés kritikus útján” – mondta Pannier-Runacher.
