A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa szerdán határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Iránt, hogy adjon számot uránkészleteiről és engedje a szervezet ellenőreit, hogy hitelesítse ezeket.
A bécsi székhelyű ügynökség vezető testülete szerint elengedhetetlen és sürgető, hogy Irán teljeskörűen elszámoljon hasadóanyag-készleteivel.
A határozatot az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia kezdeményezte.
A 35 tagú kormányzótanács megerősítette egyben azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, amennyiben Irán továbbra sem hajlandó együttműködni.
A határozatot a zárt ajtók mögött tartott szavazáson diplomaták szerint 21 szavazattal támogatták 3 ellenében és 10 tartózkodás mellett. Oroszország, Kína és Niger szavaztak nemmel, míg Venezuelát a testület nem engedte szavazni.
Irán „a katonai agresszió mentegetésének” nevezte a határozatot, arra hivatkozva, hogy a NAÜ ellenőreinek tavaly júniusa előtt hozzáférésük volt az ország nukleáris létesítményeihez.
Reza Nadzsafi, Irán képviselője a NAÜ-nél kontraproduktív lépésnek nevezte a határozatot, amely csak tovább nehezíti a helyzetet, tekintettel az Egyesült Államok és Irán között zajló közvetett tárgyalásokra. Nadzsafi szerint a kormányzótanács követelései túlzók.
A mostani NAÜ-határozat hátterében az áll, hogy az iráni nukleáris létesítmények tavaly júniusi lebombázása óta az ügynökség csak néhány ellenőrzést végezhetett el az épen maradt helyszíneken, mivel az idén február 28-án kirobbant újabb amerikai-izraeli-iráni fegyveres konfliktus megszakította ezt a folyamatot. Ellenőrzést azóta csak egy létesítményben, a busehri atomerőműben tudtak elvégezni.
Irán állítása szerint az ellenőrzéseket nem lehet elvégezni a megrongálódott létesítményekben.
A tavaly júniusi 12 napos háború előtt Irán a NAÜ adatai szerint mintegy 440 kilogramm, 60 százalék feletti tisztaságúra finomított uránnal rendelkezett. Szakemberek szerint a hasadóanyag ezen mennyisége több atomfegyverhez is elegendő lenne, amennyiben az uránt még tovább dúsítanák.
Az iráni vezetés viszont következetesen azt állítja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.
