Újabb izraeli vezetők kerülhetnek a hágai célkeresztbe

A Nemzetközi Büntetőbíróság körül ismét sűrűsödik a közel-keleti vihar. Izraeli sajtóértesülések szerint az ICC (International Criminal Court) ügyészsége zárt, vagyis nem nyilvános eljárásban elfogatóparancsok kiadását kérte több izraeli politikai és védelmi szereplő ellen.

Fontos megjegyeznünk, hogy ez nem azonos a hágai Nemzetközi Bírósággal — angolul International Court of Justice, rövidítve ICJ —, amely államok közötti jogvitákkal foglalkozik. Az ICC ezzel szemben egyéneket vonhat felelősségre legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények miatt, például: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és agresszió bűntette esetén.

A Haaretz beszámolója alapján a célkeresztben Bezalel Smotrich pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter állhat, de a hírek szerint Orit Strock miniszter, valamint két izraeli védelmi tisztviselő neve is felmerült.

A történet súlyát az adja, hogy nem elszigetelt jogi epizódról van szó. A hágai bíróság 2024. november 21-én már elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen, miután elutasította Izrael joghatósági kifogásait a palesztin területeken vizsgált ügyekben.

A legfontosabb pontosítás az az, hogy az ICC közlése szerint új elfogatóparancsokat nem adtak ki. A bíróság szóvivője, Oriane Maillet újságíróknak azt jelezte, hogy a bíróság „tagadja új elfogatóparancsok kiadását” a palesztin helyzettel összefüggésben.

Ez azonban nem ugyanaz, mint annak cáfolata, hogy az ügyészség zárt formában kérelmet nyújtott volna be. Éppen ez teszi az ügyet különösen érzékennyé. A nyilvánosság jelenleg nem egy jogerősen eldőlt bírósági lépésről, hanem egy állítólagos, lezárt ügyészségi indítványról értesült. A kettő között jogilag nagy a különbség, politikailag viszont már maga a hír is földrengésszerű.

Bezalel Smotrich és Itamar Ben-Gvir nem egyszerűen kormánytagok. Mindketten az izraeli jobboldal radikálisabb, telepesmozgalmakhoz közel álló politikai világának meghatározó alakjai. A Times of Israel korábbi beszámolója szerint a Wall Street Journal már 2025 májusában arról írt, hogy Karim Khan, az ICC főügyésze a két miniszterrel szembeni elfogatóparancs-kérelmek előkészítésén dolgozott, elsősorban a ciszjordániai izraeli telepbővítésekkel összefüggésben.

A hágai gondolkodás logikája ebben az esetben nem elsősorban a gázai hadműveletekhez, hanem a megszállt területek jogi státuszához kapcsolódik. A Római Statútum alapján háborús bűncselekménynek minősülhet, ha egy megszálló hatalom saját polgári lakosságát a megszállt területre telepíti át. A Times of Israel is erre a jogi háttérre utalt, amikor a Smotrich–Ben-Gvir-ügy lehetséges jogalapját ismertette.

Izrael régóta vitatja az ICC joghatóságát. Az izraeli álláspont szerint az ország nem részes fele a Római Statútumnak, ezért a bíróság nem járhatna el izraeli állampolgárokkal szemben. A hágai bíróság ezzel szemben arra építi joghatóságát, hogy Palesztina csatlakozott az ICC rendszeréhez, így a bíróság vizsgálhatja a palesztin területeken elkövetett feltételezett bűncselekményeket. A Times of Israel beszámolója szerint az ICC már 2021-ben úgy döntött, hogy joghatósága kiterjedhet a Ciszjordániában és más palesztin területeken elkövetett feltételezett bűncselekményekre, akkor is, ha Izrael nem tagja a bíróságnak.

Ez a jogi vita azóta sem zárult le politikailag. Sőt, a Netanjahu és Gallant ellen kiadott 2024-es parancsok után még élesebbé vált. Az Egyesült Államok és Izrael határozottan elutasította a hágai lépéseket, több európai állam viszont hangsúlyozta, hogy az ICC tagjaként köteles figyelembe venni a bíróság döntéseit.

Az ügy külön pikantériája, hogy az ICC sem légüres térben működik. Karim Khan főügyész szabadságra vonult, miközben szexuális visszaéléssel kapcsolatos vizsgálat indult vele szemben. A Times of Israel szerint a korábbi WSJ-beszámoló is arra utalt, hogy Khan távozása előtt készültek elő a Smotrich és Ben-Gvir elleni lépések, de az már bizonytalan, hogy helyettesei továbbviszik-e az ügyet.

Ez diplomáciailag azért fontos, mert egy újabb izraeli miniszterek elleni kérelem minden korábbinál erősebb nyomást helyezne a bíróságra. Az Egyesült Államok korábban már keményen bírálta az ICC Izraellel kapcsolatos eljárásait, és a Times of Israel beszámolója szerint a bíróságon belül is számolnak azzal, hogy egy ilyen ügy újabb amerikai szankciókat vagy politikai ellenlépéseket válthat ki.

A jelenlegi helyzetben három dolgot érdemes különválasztani.

Először: nincs hivatalosan megerősített új elfogatóparancs. Ezt maga az ICC cáfolta.

Másodszor: az nem kizárt, hogy az ügyészség zárt kérelmet nyújtott be, vagy legalábbis előkészített ilyen kérelmeket. A korábbi sajtóértesülések és a mostani Haaretz-beszámoló ebbe az irányba mutatnak, de nyilvános bírósági dokumentum egyelőre nincs.

Harmadszor: ha a bírák valóban napirendre veszik az ügyet, az már nem csupán Izrael és a palesztin területek kérdéséről szólna, hanem arról is, meddig ér a nemzetközi büntetőjog keze egy hivatalban lévő, demokratikus kormány minisztereivel szemben.

A hágai eljárásoknál a jogi nyelv gyakran száraznak tűnik, de most minden szó politikai robbanóanyag. Más azt mondani, hogy „elfogatóparancsot adtak ki”, és más azt, hogy „az ügyészség elfogatóparancs kiadását kérte”. Más a bírói döntés és más az ügyészi indítvány. A nemzetközi diplomáciában azonban már az utóbbi is elég ahhoz, hogy kormányok, nagykövetségek és hadijogi szakértők egyszerre kapják fel a fejüket.

Izrael számára az ügy újabb bizonyíték lehet arra, hogy a hágai bíróság politikailag elfogult vele szemben. Az ICC támogatói viszont azt mondhatják, hogy éppen az a nemzetközi büntetőjog lényege, hogy a politikai tisztség nem jelent automatikus védelmet a legsúlyosabb jogsértések vizsgálata alól.

A vita tehát nem ma kezdődött, és aligha ma ér véget. A kérdés most az, hogy a Haaretz által jelzett állítólagos zárt ügyészi kérelmekből lesz-e tényleges bírói döntés. Addig pedig marad a hágai félhomály: sok forrás, kevés hivatalos papír, és egy olyan konfliktus, ahol a jog és a politika már régen nem külön utakon jár.

Források: Haaretz, International Criminal Court / Nemzetközi Büntetőbíróság, The Times of Israel, Israel National News, Rome Statute of the International Criminal Court / A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútum