25 év után tért vissza Európába a Honda Prelude, amely úgy ad mosolygós vezetési élményt, hogy közben hétköznap is élhető marad. Nem vérbeli sportautó, de sokkal izgalmasabb annál, mint amit a 184 lovas teljesítmény sugall. Aki a vezetés örömét szeretné egy könnyen kezelhető, gyors reakciójú kupéban megtalálni, annak remek választás lehet.
Hajtáslánc, futómű
A Honda jól ismert hibrid rendszere dolgozik benne, amely egy kétliteres szívó benzinmotorból és két villanymotorból áll. Ezek együtt 184 lovas teljesítményt és 315 Nm-es nyomatékot biztosítanak, a 0–100 km/óra pedig 8,2 másodpercbe telik. Nem kiemelkedő, de a Prelude elsősorban nem is a gyorsulásával szórakoztat.
A hibrid rendszer egyik nagy előnye, hogy a villanymotor azonnali reakcióját kombinálja a benzinmotor hatékonyságával. Utóbbi néha a kerekeket is hajtja, de többnyire áramot termel az akkuba, ebből táplálkozik az elektromos hajtás. Így nem kell nagy akkumulátort cipelni, és ezért nem is lett túlsúlyos a Prelude (1,5 tonna alatt van).
Az első futómű és a kormánymű a Civic Type R-ből származik, adaptív lengéscsillapítókkal, hátul több lengőkaros konstrukcióval. A hatékony lassításról sem feledkeztek meg a mérnökök, elöl négydugattyús Brembo fékek harapnak a tárcsákra.
Milyen vezetni?
A kormányzás közvetlen és pontos, a futómű pedig elképesztően stabil. A Transalpina aszfaltján tettük próbára, és csillagos ötösre vizsgázott. Brutális kanyarsebességet lehet autózni az új Prelude-del. Annak ellenére, hogy nem olyan kíméletlenül feszes a futóműve, mint a Type R-é, sőt, rosszabb utakon egész komfortosan rugózik. Ehhez jön a pengeéles gázreakció, illetve a tökéletesen adagolható és strapabíró fék.
Na meg az S+ Shift nevezetű huncutság, amely gombnyomásra aktiválható, és arra hivatott, hogy váltást szimuláljon nyolc fokozatban. Fordulatszám-emelkedést, gázfröccsöt és motorféket is imitál, mindezt kizárólag a vezetési élmény kedvéért. Természetesen a kormány mögötti fülekkel is lehet „váltogatni” le és fel, úgy az igazi. Tényleg hatásos a színjáték, a hibrid hajtás így nem bégetős, hanem sokkal inkább szórakoztató.
Utastér
A beltér alapvetően a Civic-ből ismerős, de saját műszerfalat kapott, jó minőségű anyagokkal és bőrrel. A digitális műszeregységről minden gyorsan és egyértelműen leolvasható, a központi kijelző menürendszere már nem ilyen intuitív. De a kezelhetőség alapvetően jó, van fizikai klímakezelő felület, és a Bose hangrendszer is szépen szól.
A két első ülés nem egyforma, a vezetőé keményebb, sportosabb kialakítású, az utasé komfortosabb. A hátsó két ülés szükségmegoldásnak is kevés, utasok számára használhatatlan. Táskáknak viszont kitűnő, melyek így még kéz alatt is vannak. A csomagtartó önmagában 264 literes, de a hátsó ülések lehajtásával 663 literre bővíthető (az ablakvonalig pakolva).
Mennyit fogyaszt?
A hibrid rendszer nagyon takarékos: városban nagyjából 5,5 litert kér, autópályán 7-8 liter körül kortyol, országúton a kettő között. Persze a vezetési stílustól függően, de egy biztos: akkor sem eszik sokat, ha nagyon hajtják.
teszt és fotó: BG, SportVerda
