Külföld
A franciák megkönnyíti az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását
A szerdai egyhangú alsóházi támogatás után csütörtökön a szenátus is egyhangúlag szavazta meg a jogszabályt, amely lehetővé teszi Emmanuel Macron francia elnöknek 2017-ben Ouagadougouban, Burkina Faso fővárosában az afrikai fiataloknak tett ígérete megvalósítását.
Cathérine Pégard kulturális miniszter történelminek nevezte a pillanatot, és üdvözölte, hogy Franciaország „új fejezetet nyitott” a történelmében. A kerettörvény ugyanis nemcsak egy jogszabály – amely megkönnyíti az eredeti országuk vagy népük által visszakövetelt, törvényellenesen megszerzett javak kivezetését a gyűjteményekből, de egyben gesztus is, amellyel kezet is kívánnak nyújtani az egykor gyarmatosított országoknak.
A cél „a kapcsolatok megújítása” egy olyan pillanatban, amikor Franciaország elvesztette befolyása nagy részét a földrészen, mindenekelőtt a Száhel-övezetben, ahol Emmanuel Macron szombaton kezd újabb afrikai körútba.
A Franciaország által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása iránti követelés nem mai keletű, de a nagy múzeumok ellenállásába ütközött és sokáig háttérbe szorult a politikában, amíg a 2010-es évek alatt – elsősorban Beninnek köszönhetően – ismét napirendre került.
2017-ben történt megválasztása után Emmanuel Macron ígéretet tett a visszaszolgáltatásra, de kilenc évvel később egy kézen meg lehet számlálni az ilyen eseteket: 2020-ban először Benin kapta vissza az abomey-i kincseket és Szenegál el Hadzs Omár kardját, majd Elefántcsontpart kapta vissza az 1916-ban elhurcolt, „beszélő dobnak” is nevezett Djidji Ayokwe résdobot.
Ennek oka a közgyűjtemények elidegeníthetetlenségének az elve, amely kötelezi a visszaszolgáltatások esetenkénti parlamenti tudomásul vételét, a túlterhelt parlamenti ülésrend közepette, politikai bizonytalanság mellett. Az új kerettörvény lehetővé teszi, hogy a kormány rendeleti úton döntsön a művek visszaszolgáltatásáról.
A rendelet kiadásához több feltétel is szükséges, így a műkincs jogtalan megszerzésének igazolása, és két bizottsággal – egy tudományossal és egy másikkal, amelyben a parlament is képviseleti magát – történő konzultáció.
A törvény csak az 1815 – a második francia császárság kezdete - és 1972 - az UNESCO világörökségi egyezménye elfogadása – közötti időszakban francia birtokba került műkincsekre vonatkozik, és a kihirdetése után lép érvényre.
A kulturális minisztérium szerint jelenleg tucatnyi visszaszolgáltatási kérvényt tartanak nyilván.
Kína csütörtökön közölte: „türelmetlenül várja az Franciaországgal történő együttműködést, miután 1860-ban a francia-brit hadsereg kifosztotta a régi pekingi nyári palotát.
Algéria a gyarmatosítás elleni küzdelem hőse, Abdelkader emír személyes tárgyait követeli vissza, Mali pedig a ségou-i aranykincseket. Benin is átadott további kérelmeket, így Gou isten szobrával kapcsolatosan.
A törvény újabb feladattal bízza meg a franciaországi múzeumokat: az általuk őrzött javak eredetének felkutatásával.
