Visszakéri a birodalmi múlt ékkövét Zohran Mamdani

A brit koronaékszerek egyik legismertebb darabja, a 105 karátos Koh-i-Noor gyémánt ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután újra felmerültek a tulajdonjogát övező viták India és az Egyesült Királyság között.

A „Fényhegyként” ismert drágakő évszázadok óta uralkodók és birodalmak között vándorolt, és mára a brit koronaékszerek része. India azonban többször is azt állította, hogy a gyémántot a gyarmati időszakban vitték el, és ezért jogos visszaigénylés tárgya.

A kérdés ismét előtérbe került, amikor Zohran Mamdani New York-i politikus – indiai gyökereire hivatkozva – egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges találkozón arra bátorítaná a brit uralkodót, hogy fontolja meg a Koh-i-Noor visszaszolgáltatását. Mamdani később találkozott III. Károly királlyal egy, a szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak emlékére rendezett eseményen, de nem ismert, hogy a témát valóban felvetette-e.

India régóta követeli a gyémánt visszaadását, amelyet sokan a gyarmati múlt igazságtalanságainak szimbólumaként értelmeznek. A brit kormány korábbi álláspontja szerint azonban a visszaszolgáltatás nem tekinthető reális vagy indokolt lépésnek.

A Koh-i-Noor története több birodalmon ível át: eredetileg India Golconda bányáiból származik, majd mogul, afgán és szikh uralkodók birtokába került, mielőtt a 19. században brit kézbe jutott az angol–szikh háborút követően. Később Londonban újracsiszolták, aminek következtében jelentős részt veszített eredeti tömegéből.

A gyémánt ma a brit koronaékszerek részeként egy királyi koronában található, és korábban több uralkodó koronázásán is szerepet kapott. A diplomáciai érzékenység miatt azonban az utóbbi koronázások során már nem használták, hogy elkerüljék az India és az Egyesült Királyság közötti feszültség növekedését.

A Koh-i-Noor körüli vita így továbbra is egyszerre történelmi, politikai és kulturális kérdés, amely időről időre újra felszínre hozza a gyarmati múlt örökségének megítélését - írja a BBC.