Külföld
Az USA kirúgná a spanyolokat a NATO-ból, mert nem segítik az Irán elleni háborúban
Kiderült a titok
Úgy látszik Donald Trump megelégelte a spanyolok viselkedését és ezért azt javasolja, hogy függesszék fel az ibériai ország tagságát a NATO-ban. Ez már a sokadik vita, veszekedés Washington és európai szövetségesei között. Az amerikai elnöknek megromlott a kapcsolata Giorgia Meloni olasz, Keir Starmer brit és Friedrich Merz német kormányfővel, és Emmanuel Macron francia elnökkel is.
A mostani perpatvar közvetlen kiváltó oka, hogy az Egyesült Államok európai NATO szövetségesei nem akarnak segíteni Amerikának az Irán elleni háborúban – állítja többek között a Reuters brit hírügynökség.
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius szerint: Ez nem a mi háborúnk…nem akarunk belesodródni. A kontinentális politikai vezetők véleménye szerint ez a katonai konfliktus, nem a NATO keretei között robbant ki, ezért nem várható el tőlük, hogy részt vegyenek benne.
Természetesen a háttérben ott van az is, hogy Trump folyamatos kritikával illeti partnereit, hogy a NATO által elvártnál kevesebb összeggel járulnak hozzá a közös védelmi kiadásokhoz, és a második világháború lezárása óta a tengeren túlról várják saját biztonságuk garantálását.
„Ez nem fair az amerikai adófizetőkkel szemben”
– idézte az Egyesült Államok elnökének szavait, többek között az ABC amerikai tévécsatorna.
Mint fenn láttuk, az amerikai kritika középpontjában az Európai Unió nagy országai állnak, már csak Spanyolország maradt ki a sorból. Ezt a „hiányt” most Trump „bepótolta”, mert alaposan nekiesett Madridnak, személy szerint pedig Pedro Sánchez miniszterelnöknek.
Az igazsághoz tartozik, hogy Spanyolország a NATO-n belül az egyik olyan állam, amelyik a legkevesebbet költi – az éves GDP 1.4 százalékát – a haderőfejlesztésére, a nyugati védelmi szervezet által elvárt 2–3 százalék helyett. Trump szerint a NATO 28 tagállamából, „23 ország nem fizet eleget” – jelentette a Reuters hírügynökség.
Az ibériai ország politikáját kritizáló személyek szerint, Spanyolország potyautassá vált, amely a kollektív védelem előnyeit élvezi, miközben ehhez csak minimális mértékben járul hozzá, és gyakran visszatartja a gyakorlati támogatást, amikor az, a leginkább számítana.
És most Washington éppen arra számított, hogy Madrid engedélyezi a Rotában és Morónban lévő közös katonai támaszpontok használatát, illetve a légterén való átrepülést az iráni háborúban részt vevő amerikai harci gépek számára. Sánchez azonban ezt megtagadta, tudósított az Associated Press(AP) amerikai hírügynökség.
Trump „szörnyű szövetségesnek” nevezte Spanyolországot.
A madridi miniszterelnök egyúttal elutasította az amerikai kritikákat, mondván hazája „lojális” és „megbízható” NATO-partner. Sánchez mindehhez még hozzátette: Spanyolország támogatja a szövetségeseivel való teljes körű együttműködést, de mindig a nemzetközi jog keretein belül.
Mindezek után „robbant a bomba”, mert a Pentagonból kiszivárgott egy bizalmas e-mail tartalma, amelyet a Reuters ismertetett. A dokumentum a „renitens” NATO-szövetségesek megbüntetéseinek lehetőségeit taglalta, amelyek ódzkodtak az Irán elleni amerikai támadást támogatni.
Ebben többek között az áll, hogy fel kellene függeszteni Spanyolország NATO-tagságát.
A védelmi szervezet szakértői gyorsan reagálta Spanyolország NATO tagsága felfüggesztésének ötletére. A nyugati védelmi szervezet alapokmányában ugyanis nincs olyan passzus, amely valamelyik ország tagságának felfüggesztésének lehetőségéről szólna. Ezt állította többek között Jamie Shea brit, Michael O’Hanlon amerikai és Claudia Major német biztonságpolitikai szakértő is, valamint a German Institute for International and Security Affairs elemzése is.
A dolgok itt nem álltak meg, mert a már fent említett kiszivárgott e-mail arról is „beszél”, hogy Nagy-Britanniát is meg kellene fegyelmezni. Ezzel kapcsolatban felmerült annak lehetősége, hogy Washington egyik baráti országát, nevezetesen Argentínát használná fel eszközként.
A dél-amerikai ország elnöke, Javier Milei, Donald Trump közeli ideológiai szövetségese. A kiszivárgott e-mail tartalma, amelyet a Reuters szó szerint idéz, a „Lehetséges opciók a szövetségesek megbüntetésére” címet viseli. A dokumentumban szerepel ez a mondat:
Az amerikai támogatás újragondolása a brit szuverenitás ügyében. A homályos megfogalmazás mögött a Falkland-szigetek hovatartozásának ügye áll.
Felmerült, hogy az Egyesült Államoknak felül kellene vizsgálnia Nagy-Britannia diplomáciai támogatását a Falkland-szigetekkel – az argentin szóhasználat szerint, Malvin-szigetekkel – kapcsolatban – interpretálja a szöveget a brit The Guardian brit napilap.
Mint ismeretes, Nagy-Britannia és Argentína között, a dél-atlanti szigetek felségjogáért 1982 áprilisában háború robbant ki, amelyet a britek nyertek meg, de Argentína azóta is fenntartja igényét a területre.
Az amerikai álláspont bármilyen változása jelentős eltérést jelentene az Egyesült Államok évtizedek óta Nagy-Britanniának nyújtott támogatásától, és bátoríthatná az argentin diplomáciát, hogy lépjen. London azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a Falkland-szigetek feletti brit szuverenitás „nem vitatható”.
Összefoglalva, nehéz idők járnak azokra a NATO-országokra, amelyek még ma is úgy gondolják: Amerika bele fog nyugodni abba, hogy a „piszkos” munkát mindig egyedül neki kelljen elvégezni.
