Egyeztetnek az EU külügyminiszterei

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak azt mondta, hogy „pozitív döntésekre” számít az ukrajnai hitel ügyében. Kijevnek nagy szüksége van a hitelre, és a pénz folyósítása jelzés lesz Oroszországnak arra, hogy nem lesz képes legyűrni Ukrajnát - mondta Kaja Kallas. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az új magyar kormány megalakulását követő tárgyalásokon sok olyan kérdésről szó eshet majd, amelyek elakadtak. „Újranyitjuk a tárgyalásokat, és reméljük, hogy pozitív eredményt érünk el” - fogalmazott.

Marta Kos bővítési biztos érkezésekor reményét fejezte ki, hogy megkezdődhet a 90 milliárd eurós hitel folyósítása Ukrajnának, ha megindul az olajszállítás a Barátság vezetéken. Közölte továbbá, hogy Ukrajna az elmúlt hetekben számos reformot hajtott végre, ezért az EU akár 2,7 milliárd eurót is kifizethet likviditásának biztosítására. Kiemelte: mind Ukrajna, mind Moldova készen áll hat fejezet megnyitására az uniós csatlakozást előkésztő tárgyalásokon. Hozzátette, hogy a magyarországi választási eredmények pozitív következményekkel járhatnak az EU-bővítési folyamatára. Helen McEntee ír külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy az EU előre lépjen az Ukrajnának szánt hitel és az Oroszországgal szembeni huszadik szankciócsomag elfogadásában, hogy „a lehető legnagyobb nyomást tudjunk gyakorolni” Moszkvára. Az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az uniós hitel elengedhetetlen - tette hozzá. Az európai uniós tagállamok nagykövetei (Coreper) szerdán egyeztetnek az Ukrajnának szánt hitelről, mielőtt írásbeli eljárás indulna a végleges elfogadáshoz.

A külügyminiszterek fontosnak tartják a közel-keleti helyzet rendezését. Kaja Kallas diplomácia megoldását sürgetett, és egyértelműnek nevezte, hogy „a hajózás szabadságát nem lehet helyettesíteni fizetés alapú áthaladási rendszerekkel”. Közölte: az EU „nem a partvonalról személi a helyzetet”, hanem aktívan együttműködik a regionális partnerekkel, hogy elősegítse a tárgyalásokat és a tűzszünetet meghosszabbítását. Johann Wadephul német külügyminiszter sürgette Iránt, hogy folytasson konstruktív tárgyalásokat az Egyesült Államokkal Iszlámábádban. Az amerikai alelnök készen áll arra, hogy Iszlámábádba utazzon – mondta Wadephul, majd hozzátette: az iráni vezetésnek el kell fogadnia ezt a javaslatot népe érdekében. A német külügyminiszter bírálta Iránt a Hormuzi-szoros lezárása miatt, és felszólította Teheránt, hogy azonnal állítsa vissza a szabad és biztonságos hajózást a térség egészében.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter érkezésekor az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését sürgette, arra emlékeztetve, hogy országa Szlovéniával és Írországgal együtt kérte az intézkedés megvitatását az uniós külügyi tanácson. „A teljes társulási megállapodás felfüggesztését kérjük. Ha nem tudunk egyértelmű és határozott jelzést küldeni Izraelnek arról, hogy meg kell változtatnia politikáját, elveszítjük hitelességünket” - fogalmazott. Maxime Prevot belga külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte Izrael libanoni intézkedéseit, miközben elítélte a Hezbollah támadásait, amelyek - mint emlékeztetett - az Iránnal való szolidaritás kifejezéseként Libanont olyan háborúba sodorták, amelyet nem akart, valamint aránytalan választ váltottak ki izraeli részről. Közölte: Belgium az EU és Izrael közötti társulási megállapodás legalább részleges felfüggesztését szorgalmazza. Megjegyezte, a teljes felfüggesztés valószínűleg elérhetetlen az európai országok eltérő álláspontja miatt.