Megkezdték tanácskozásukat csütörtök este a G7-es országcsoport külügyminiszterei - egyelőre Marco Rubio amerikai külügyminiszter nélkül - Párizs közelében azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak Washingtonra a közel-keleti konfliktus deeszkalációja érdekében.
Az amerikai külügyminiszter pénteken csatlakozik kollégáihoz a Párizstól mintegy ötven kilométerre található Vaux-de-Cernay-i apátságban.
Németország, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán csütörtökön egyértelműen jelezte, hogy szeretne diplomáciai megoldást az amerikai-izraeli katonai offenzíva ügyében Iránban, amelynek immáron globális gazdasági következményei vannak, miután Teherán lassan egy hónapja zárva tartja a Hormuzi-szorost.
Érkezésekor Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Oroszországra, mivel véleménye szerint a háborúk Ukrajnában és a Közel-Keleten „szorosan összefüggnek”.
„Megállapítjuk, hogy Oroszország segít Iránnak a hírszerzés terén amerikaiak megfigyelésében, amerikaiak megölésében (a Közel-Keleten), és Oroszország most már drónokat is biztosít Iránnak, hogy megtámadhassa a szomszédos országokat, valamint az amerikai katonai bázisokat” - jelentette ki az európai diplomácia vezetője.
„Ha az Egyesült Államok azt akarja, hogy a háború a Közel-Keleten véget érjen, (...) nyomást kell gyakorolnia Oroszországra is, hogy ne tudja segíteni (Iránt) ily módon” - hangsúlyozta.
„Van okunk azt gondolni, hogy Oroszország jelenleg támogatja Irán katonai erőfeszítéseit, amelyek láthatóan amerikai célpontokra irányulnak” - mondta csütörtök este Jean-Noël Barrot francia miniszter a tárgyalások első napját lezáró sajtótájékoztatóján.
A kanadai miniszter, Anita Anand arra szólította fel a G7 országcsoportot, hogy „kollektíven” támogassa a deeszkalációt a Közel-Keleten.
„A német kormány számára nagyon fontos tudni, hogy amerikai partnereink pontosan mit terveznek tenni” - hangsúlyozta Johann Wadephul német külügyminiszter, miután zavar uralkodik a Washington és Teherán közötti potenciális közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyek célja a háború lezárása lenne.
A vendéglátó Franciaország, amely idén a G7 elnökségét tölti be, egyértelműen a diplomáciai utat szorgalmazza, miután nem szeretne belekeveredni a konfliktusba. Bár katonai bázisokkal rendelkezik a Perzsa-öböl országaiban, amelyekkel biztonsági együttműködési megállapodásokat kötött, a francia diplomácia folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy álláspontja „tisztán védekező”. Ez az álláspont azonban egyre inkább tarthatatlan, mivel ezek az államok iráni légicsapások célpontjává váltak, válaszul az amerikai bázisokról indított támadásokra.
A G7-ek találkozójának fő témája pénteken az iráni konfliktus kezelése lesz, a résztvevők egyeztetnek az ukrajnai helyzetről is. A találkozóra meghívást kaptak a nagy feltörekvő országok (India és Brazília) külügyminiszterei, valamint az ukrán, a szaúdi és a dél-koreai diplomácia vezetői is.
„Az ukrán ellenállás jól van, és továbbra is támogatni fogjuk” - jelentette ki a francia külügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy Európa Ukrajna legfőbb támogatója.
