Az iráni háború hirtelen eszkalációja ismét a polgári áldozatokra irányította a figyelmet, miután Irán 18 halottról számolt be a legutóbbi amerikai légicsapásokat követően. A jelentések szerint a halálos áldozatok közül négyen egy esküvői szertartáson vesztették életüket, ahol további több tucat ember meg is sebesült.
Az iráni egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint a kedd esti amerikai légicsapásokban összesen 18 ember halt meg és 108 megsebesült. Az iráni Vörös Félhold közlése szerint a Hormuzi-szoros partjainál tartott esküvői szertartást ért találat során négy ember vesztette életét, és 67-en sebesültek meg.
A harci cselekmények kiújulása aggodalommal töltötte el a régió országait, mivel válaszul Irán rakéta- és dróntámadásokat indított amerikai érdekeltségek ellen Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban és Irakban. A kuvaiti hadsereg csütörtök kora reggel további rakéta- és dróntámadásokról számolt be, amelyeket a légvédelmi rendszerek sikeresen elfogtak.
A legutóbbi, júliusi fegyveres összecsapások óta nagyrészt elhallgattak a fegyverek, bár a béketárgyalások időközben nem haladtak előre. Donald Trump amerikai elnök további katonai erő bevetésével fenyegetőzött, annak ellenére, hogy a háború belföldön népszerűtlen, és felhajtja az üzemanyagárakat.
Négy, a belső megbeszélésekre rálátó forrás szerint Trump vezető tanácsadói azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a helyzet további eszkalálódását a novemberi félidős választások előtt, elkerülve a republikánus választási veszteségeket. A Fehér Ház tisztviselői a katonai fellépés fokozását várhatóan csak a november 3-i szavazás után fontolják meg. Irán a maga részéről a súlyos katonai és gazdasági veszteségek ellenére is kitart az ellenállás mellett.
Az ENSZ azonnali leállást követel
António Guterres, az ENSZ főtitkára „mélységesen riasztónak” nevezte a civil áldozatokról, köztük az iráni esküvői szertartást ért csapásról szóló jelentéseket, és a katonai akciók azonnali leállítására szólított fel – közölte szóvivője, Stéphane Dujarric. „A főtitkár elítéli a civilek elleni összes támadást. Emlékeztet arra, hogy minden félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit, beleértve a megkülönböztetés, az arányosság és az elővigyázatosság elvét” – fogalmazott a szóvivő.
A független iráni jogvédő csoport, az Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) szerint az újabb halálesetek tovább növelik az április 7-ig dokumentált 3636 áldozat számát, akik közül 1701 civil volt. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok 18 halott és több mint 750 sebesült katonáról számolt be.
„Tudomásunk van az iráni állami médiából származó jelentésekről. Az amerikai hadsereg – az iráni Forradalmi Gárdával (IRGC) ellentétben – soha nem céloz meg civileket” – közölte e-mailben Tim Hawkins, az amerikai haditengerészet kapitánya, a Központi Parancsnokság (CENTCOM) szóvivője.
Műholdképek és elavult célpontadatok
Az iráni Vörös Félhold közzétett egy videót, amelyen egy hatalmas lyukkal tátongó épület és a földön heverő törmelék látható. A felvételeken Vörös Félhold-mellényt viselő emberek dolgoznak egy megrongálódott épületnél és egy ledőlt közműtoronynál. Egy nemzetközi hírügynökség műholdképek segítségével ellenőrizte a helyszínt: a felvételek igazolták, hogy a ledőlt torony 136 méterre volt a megrongálódott épülettől.
Az esküvői incidens felidézte a háború első napján történt minabi robbanást is, amelyben 160 ember halt meg egy lányiskolában. A Pentagon még nem adott ki hivatalos jelentést a Minab elleni támadásról, amely az amerikai hadsereg legnagyobb civil áldozattal járó incidense lenne az elmúlt évtizedekben. Két, az ügyre rálátó forrás elmondta: a támadást valószínűleg elavult amerikai célpontadatok használata okozta. Az amerikai kongresszus demokrata képviselői felszólították a kormányt az incidens kivizsgálásának nyilvánosságra hozatalára, de a jelentést egyelőre nem küldték meg a törvényhozóknak.
A katonai beavatkozás amerikai támogatói ugyanakkor rámutatnak azokra a civil halálesetekre is, amelyeket maga az iráni rezsim okozott, amikor az országot decemberben és januárban megbénító utcai tüntetéseket próbálta leverni – még azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta volna Iránt. A HRANA több mint 7000-re becsüli az ekkor elhunytak számát, míg iráni emigráns csoportok szerint a valós szám ennél sokkal magasabb lehet.
Trump a háború egyik fő okaként azt jelölte meg, hogy az irániakat kormányuk megdöntésére ösztönözze. Emellett a célok között szerepel Irán nukleáris programjának leállítása, valamint a külföldi fegyveres csoportok – például a Hamász, a Hezbollah és a húszik – iráni támogatásának megszüntetése. Válaszul az amerikai támadásokra Irán megfenyegette a Hormuzi-szoroson engedély nélkül áthaladó olajszállító tartályhajókat, jelentősen korlátozva a forgalmat egy olyan vízi úton, amelyen a háború előtt a világ olajellátásának 20 százaléka haladt át – írta a Reuters.
