Ciszjordániai és libanoni helyszín is felkerült az UNESCO világörökségi listájára

Az izraeli tiltatkozás ellenére

Közel-Kelet
  • 2026.07.25. - 09:22
Cikk borítókép
A ciszjordániai Szebasztia régészeti lelőhely is felkerült az UNESCO világörökségi listájáraAFP/Zain Jaafar

Felvett pénteken az UNESCO világörökségi listájára egy ciszjordániai jelentős régészeti lelőhelyet és egy dél-libanoni várcsoportot a szervezet Szöulban ülésező világörökségi bizottsága. Izrael korábban mindkét pályázat elutasítására szólította fel az ENSZ kultúrára, oktatásra és nevelésre szakosított szervezetét.

A puszani ülésen a világörökségi bizottság tagjai a jelölések sürgősséggel lefolytatott vizsgálata után megszavazták, hogy a ciszjordániai Szebasztia régészeti lelőhely és a Libanon déli részén található öt vár a világörökségek közé és egyúttal a veszélyeztetett világörökségek közé is bekerüljön.

Szebasztia, az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában, a Náblusztól északnyugatra mintegy 10 kilométerre található. A tudósok szerint azonos az ókori Szamáriával, a bibliai Izraeli Királyság fővárosával. A területen vaskori, továbbá a római, a bizánci és az iszlám korból származó leleteket találtak. Az UNESCO honlapja szerint a keresztény és az iszlám hagyomány alapján ott van eltemetve Keresztelő János.

Szebasztia jelölését, amelyet a palesztin delegáció először 2012-ben nyújtott be az UNESCO-nak, azzal indokolták, hogy a világörökségi státuszra a helyszín megőrzése érdekében van szükség.

Az Amel-hegy vidékén található öt vár az UNESCO leírása szerint réteges építészeti örökségéről ismert, amelyben a keresztesek, az ajjúbidák, a mamelukok és a helyi hatások is fellelhetők, és jól tükrözi az erődítményépítészet csaknem kilenc évszázadon át tartó fejlődését.

Az izraeli külügyminisztérium kedden azzal vádolta a palesztin delegációt, hogy hamisan vészhelyzetben lévő területként tünteti fel Szebasztiát, és célja "a helyszín mélyreható, jól dokumentált zsidó és keresztény történelmének kitörlése".

Izrael 2019-ben kilépett az UNESCO-ból, azzal vádolva a szervezetet, hogy elfogult vele szemben, és nem veszi figyelembe megfelelő súllyal történelmi kötődését a Szentföldhöz.

Az Amel-hegy öt vára között szereplő Beaufort-erőd világörökségi helyszínné nyilvánítása ellen pedig azért tiltakozott, mert a minisztérium szerint a Hezbollah katonai tevékenységre használja az erődöt.

Az UNESCO bizottsága szerdán felvette a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára a Libanon déli részén álló ősi föníciai várost, Szúrt (Türoszt) is.

A világörökségi bizottság 48. éves rendes ülése, amelynek helyszíne idén a dél-koreai Puszan, július 29-én zárul.

Reklám