Szerda délután a kormányzati tisztviselők összegyűltek az Energiaügyi Minisztérium Washington belvárosában található épületében egy történelmi jelentőségű eseményre: több mint húsz évnyi diplomáciai egyeztetés után végre aláírták az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti polgári célú nukleáris együttműködési megállapodást.
Az amerikai és a szaúdi zászlók ott sorakoztak a színpadon és azon az asztalon is, amelynél Chris Wright energiaügyi miniszter foglalt helyet. Rijádi kollégáját egy nagy méretű videófalon keresztül kapcsolták be az eseménybe. Hosszú hónapokig tartó halogatás után végül aláírták az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti nukleáris együttműködési megállapodást - tudta meg a CNN.
A szaúdi fél az egyezménnyel nagyrészt elérte azt, amit eredetileg szeretett volna.
A bejelentés azonban szinte azonnal problémássá vált. Csütörtök reggel Donald Trump egy közösségi médiás bejegyzésben közölte, hogy a megállapodásnak új feltétele van: Szaúd-Arábiának csatlakoznia kell az Ábrahám-egyezményekhez. Ez az első Trump-kormányzat idején elindított kezdeményezés több arab ország és Izrael diplomáciai kapcsolatainak normalizálásához vezetett.
Trump emellett azt is kijelentette, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé Szaúd-Arábia számára az urándúsítást.
Egy, az ügyet ismerő forrás szerint az elnök már eleve elégedetlen volt amiatt, hogy a megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozataláról nem tájékoztatták előzetesen. Wright ugyanis úgy jelentette be az egyezményt, hogy Trump nem kapott róla előzetes értesítést.
A CNN-nek nyilatkozó források szerint Trump elégedetlensége tovább nőtt, miután szakértők és konzervatív médiakörök is bírálni kezdték az egyezményt. Különösen nagy hatással voltak rá a saját kedvelt csatornáján, a Fox News-on megjelent kételyek, valamint a Wall Street Journal véleménycikkei, amelyek azt kérdőjelezték meg, hogy miért született meg a megállapodás anélkül, hogy Szaúd-Arábia előbb normalizálta volna kapcsolatait Izraellel.
Mindkét médium rámutatott arra is, hogy hasonló feltételekkel korábban Joe Biden elnök kormánya is próbált tárgyalni.
A Fehér Ház azt állította, hogy az Ábrahám-egyezményekhez való csatlakozás feltétele mindig is Trump céljai között szerepelt, ezért annak nem kellett volna meglepetést okoznia. A CNN-nek azonban két, a tárgyalásokat ismerő forrás azt mondta, hogy az amerikai nukleáris tárgyalódelegáció tagjai számára ez az új feltétel váratlan volt.
Ahogy a helyzet egyre kaotikusabbá vált, a Fehér Ház tisztviselői az Energiaügyi Minisztériumra próbálták hárítani a felelősséget. Egy forrás szerint a Fehér Ház szerdán arra kérte a minisztériumot, hogy ne hozza nyilvánosságra a megállapodást.
Chris Wright azonban – akit korábban a Fehér Ház egyes munkatársai azért bíráltak, mert szerintük túl erősen szorgalmazta az egyezmény lezárását – ennek ellenére folytatta a bejelentést, többek között a Fox Businessnek adott interjújával is.
Néhány Trump-közeli személy úgy vélte, hogy a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek, mert a Kongresszus számára szükséges hivatalos értesítések még nem kerültek kiküldésre. Egy forrás szerint maga Trump és több magas rangú tanácsadója is dühös volt amiatt, hogy a megállapodás lezárása ilyen formában történt.
A Fehér Ház szóvivője, Taylor Rogers ezt nyilatkozta:
„Trump elnök energiaügyi csapata mindig is ugyanazt az álláspontot képviselte: az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti polgári nukleáris együttműködés azon múlik, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik-e a sikeres Ábrahám-egyezményekhez, amelyek valódi békét segítenek teremteni a Közel-Keleten.”
Az Energiaügyi Minisztérium közben cáfolta, hogy ne működött volna együtt a Fehér Házzal. Ben Dietderich szóvivő szerint az egyeztetések és a megállapodás bejelentése szoros koordinációban zajlott a Fehér Házzal és a Külügyminisztériummal.
Hangsúlyozta, hogy minden ezzel ellentétes állítás „álhír”, és hozzátette: a nukleáris megállapodás, valamint az Ábrahám-egyezmények ugyanazt a célt szolgálják – a tartós béke megteremtését gazdasági együttműködésen keresztül, nem pedig konfliktusok révén.
A Fehér Házban tovább nőtt a feszültség, amikor a csütörtöki sajtótájékoztatón szinte minden kérdés a szaúdi nukleáris megállapodás körül forgott. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője, amikor arról kérdezték, hogy az új feltétel – vagyis az Ábrahám-egyezményekhez való csatlakozás követelménye – miért nem szerepelt a szerdai bejelentésben, azt mondta: Trump volt a „végső döntéshozó”, aki lezárta a megállapodás feltételeit.
Trump csütörtök reggeli Truth Social-bejegyzése váratlanul érte a szaúdi vezetést is. Rijád számára ugyanis az atomenergia-együttműködési megállapodás – amely eredetileg nem tartalmazta az Izraellel való diplomáciai normalizáció feltételét – jelentős diplomáciai és stratégiai sikernek számított.
A megállapodás bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé tette volna, hogy Szaúd-Arábia saját területén urándúsítási tevékenységet folytasson. Emellett korlátozta volna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) lehetőségeit arra, hogy teljes körű ellenőrzést végezzen az esetlegesen be nem jelentett nukleáris létesítmények felett.
Egy régóta várt megállapodást azonnal komoly kritikák értek
A hirtelen fordulat egy több éve tartó diplomáciai folyamat végén következett be.
Közel húsz évvel azután, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia először jelezte: együtt kíván működni a békés célú atomenergia fejlesztésében, a két ország tavaly októberben eljutott egy előzetes megállapodásig. Ekkor Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter és szaúdi partnere közös nyilatkozatot adott ki az együttműködésről.
Nem sokkal később a Trump-adminisztráció értesítette a Kongresszust arról, hogy külön engedélyt kér a megállapodás egyes elemei alól, mivel az egyezmény nem írta elő Szaúd-Arábia számára, hogy aláírja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség úgynevezett Kiegészítő Jegyzőkönyvét.
Ez a dokumentum szigorúbb ellenőrzési és átláthatósági követelményeket támaszt a nukleáris programokkal szemben.
A CNN korábbi beszámolója szerint azonban a kezdeti kongresszusi engedélykérés után a megállapodás hónapokig várakozó állapotban maradt, mert Trump nem adott végleges jóváhagyást.
A források szerint a késlekedés mögött több tényező állt: egyrészt az Iránnal kapcsolatos biztonsági aggályok, másrészt az a félelem, hogy a Kongresszus esetleg elutasítaná az egyezményt.
Az energiaügyi minisztérium tisztviselői végül úgy értékelték, hogy a múlt hét végén megszerezték Trump támogatását a megállapodáshoz. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint ezért a minisztérium elindította a régóta előkészített médiakampányt és nyilvános bejelentést.
Egy másik forrás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump legfeljebb egy kezdeti, „tesztjellegű” megállapodást támogathatott, és ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy engedélyezte volna a véglegesítését vagy a nyilvános bejelentést.
A szakértők első reakciói nagyrészt negatívak voltak
A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásával foglalkozó szakértők különösen két dolgot kifogásoltak: egyrészt azt, hogy a megállapodás lehetőséget adhat az urándúsításra szaúdi területen, másrészt azt, hogy nem kötelezi Rijádot a szigorúbb ellenőrzéseket biztosító Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadására.
A támogatók ezzel szemben a gazdasági és stratégiai előnyöket hangsúlyozták.
Érvelésük szerint Szaúd-Arábia mindenképpen saját nukleáris programot akar kialakítani, ezért az Egyesült Államok érdeke, hogy részt vegyen ebben a folyamatban, és így befolyást gyakorolhasson Rijád biztonsági és nukleáris politikájára.
Ezzel Washington megakadályozhatná, hogy Kína vagy Oroszország szerezzen meghatározó szerepet a szaúdi atomprogramban.
A kritikák kezdetben nem változtatták meg a kormányzat álláspontját. A Fehér Ház és az Energiaügyi Minisztérium azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás és az ahhoz kapcsolódó kétoldalú garanciák továbbra is megfelelnek a nukleáris biztonság és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása terén elvárt legmagasabb követelményeknek.
Az Energiaügyi Minisztérium ennek ellenére szerdán megtartotta a hivatalos aláírási ceremóniát.
