Túlélheti-e Irán gazdasága a blokád és az áramszünet kettős szorítását?

Több mint 75 nappal azután, hogy Irán széleskörű internetes korlátozásokat vezetett be, több tízmillió iráni továbbra is el van zárva a külvilágtól. A kimaradás megszakította a szokásos kommunikációt, megzavarta az online üzleti tevékenységeket és elmélyítette az elszigeteltség érzését egy olyan országban, amelyet már amúgy is sújt a háború, a szankciók, az infláció és a keményvaluta egyre növekvő hiánya – írja az iranintl.com.

Holly Dagres, a Washington Intézet vezető munkatársa szerint egy 2022-es jelentés szerint körülbelül 11 millió iráninak volt online vállalkozása, köztük sok nőnek, akik kézműveskedéssel, vendéglátással, Instagram-értékesítéssel vagy influencermunkával törekedtek anyagi függetlenségre.

„Ez az internetleállás súlyosan érintette az embereket” – mondta az Eye for Iran podcastban, hozzátéve, hogy maguk az iráni tisztviselők is azt mondták, hogy az ország 30 milliós munkaerejének 20%-át érintette a válság.

Az iráni e-kereskedelmi platformok, fuvarmegosztó szolgáltatások, streaming platformok és online kiskereskedők mind súlyosan érintettek, több száz munkahely szűnt meg a kimaradás következtében – mondta.

Siamak Javadi, a Texasi Egyetem pénzügytudományi docense szerint a korlátozás nem csupán politikai eszköz, hanem egy gazdasági sokk, amelyet az állam mért egy amúgy is törékeny gazdaságra.

„Az iráni gazdaság már amúgy is romokban hevert, és önök még nagyobb károkat okoznak a gazdaságnak az internet leállításával” – mondta a podcastban.

Javadi iráni becslésekre hivatkozva elmondta, hogy az internet leállásának minden perce körülbelül 1,5 millió dolláros közvetlen veszteséget okoz a gazdaságnak, ami napi szinten körülbelül 80 millió dollárt jelent.

Míg az internetkimaradás belülről károsítja a gazdaságot, Javadi szerint az amerikai blokád kívülről szorítja el az Iszlám Köztársaságot az olajbevételekhez és a devizához való hozzáférés korlátozásával.

Azt mondta, hogy Irán gazdaságát már a háború előtt is meggyengítették a strukturális problémák, többek között a korrupció, a költségvetési hiány, a tőkekiáramlás, a pénznyomtatás és a rial elhúzódó leértékelődése.

Azt mondta, hogy a blokád Iránnak becslések szerint napi 450 millió dollárjába kerül, amit havi 12-15 milliárd dollárra kerekített fel.

„Ez jelentős egy olyan gazdaság esetében, amelynek GDP-je 350 és 400 milliárd dollár között van” – tette hozzá.

A szakértők szerint az Iránt sújtó válság tehát nem pusztán külső nyomás eredménye. Az amerikai blokád ugyan elfojtja az állami bevételeket, de Teherán saját áramszünete is megfojtja azokat a vállalkozásokat, munkavállalókat és családokat, akiket az állam állítólag véd.