Magyar Péter látványos eredménylistával összegezte kormánya első 110 napját: 6000 milliárd forintnyi uniós forrásról, 3000 milliárdnyi visszaszerzett közvagyonról, javuló költségvetésről, átalakított közmédiáról és új korrupcióellenes intézményről írt. Megnéztük, mely eredmények tekinthetők már lezártnak, melyek vannak még folyamatban és mely vállalások valódi hatása csak a következő hónapokban vagy években lesz mérhető.
„Nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb döntés” - hosszú bejegyzésben vont mérleget kormánya első 110 napjáról Magyar Péter.
A politika egyik legősibb műfaja a száznapos mérleg. Az új kormány elmondja, mit végzett el, az ellenzék elmondja, mihez nem nyúlt hozzá, a választó pedig valahol a két történet között megpróbálja megtalálni a valóságot.
Magyar Péter mostani bejegyzése azonban különösen érdekes, mert nem pusztán eredményeket sorol fel. Egy politikai történetet is megfogalmaz, amelyben azt állítja, hogy a kormánya 110 nap alatt a csőd széléről rántotta vissza az országot, visszaszerezte a közvagyont, hazahozta az uniós pénzeket, felszabadította a közmédiát, létrehozta Európa talán legerősebb korrupcióellenes intézményét és már több mint száz választási vállalást teljesített.
Vegyük sorra, mert egy demokráciában nem az a kérdés, hogy szeretjük-e a kormányt, hanem az, hogy igaz-e, amit mond.
„A csőd széléről rántottuk vissza Magyarországot”. Ez politikai állítás, nem közgazdasági tény
Az örökölt költségvetési helyzet valóban súlyos. A Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint az előző költségvetés 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolt, miközben az átadás-átvételkor már 6,8 százalékos várható deficit szerepelt a belső számításokban. A minisztérium úgy becsülte: változatlan politika és az uniós pénzek nélkül a hiány akár 8,3 százalékra is emelkedhetett volna. A jelenlegi módosított hiánycél 7,5 százalék. A Költségvetési Tanács ezt jogszabályilag teljesíthetőnek találta, de komoly kockázatokra figyelmeztetett, az államadósság-ráta pedig a tervek szerint 77,5 százalékra emelkedik. Ez tehát valóban nehéz pénzügyi örökség.
A „csőd széle” ugyanakkor már politikai retorika. Magyarország fizetőképességének közvetlen összeomlását, államcsőd közeli helyzetét sem a Költségvetési Tanács, sem az idézett pénzügyi dokumentumok nem állapították meg.
A pontosabb mondat tehát ez lenne: a Tisza-kormány rendkívül magas hiánnyal és súlyosan meggyengült költségvetési helyzettel vette át az országot.
Ez önmagában is elég súlyos állítás. Nem szükséges hozzá a „csőd” szó.
„Ezermilliárd forinttal javítottuk a költségvetés helyzetét”. Van mögötte szám, de nem egészen úgy
Magyar Péter állításának van számszerű alapja. Május és július között az államháztartás központi alrendszerében 991,9 milliárd forintos többlet alakult ki, miközben az első négy hónapban 3849,8 milliárd forintos hiány halmozódott fel. Csakhogy még maga a kormány is hozzáteszi, hogy a javulásban a gazdálkodási intézkedések mellett egyedi és átmeneti tényezők is szerepet játszottak, vagyis az ezermilliárdos szám valós.
Azt azonban már nehezebb bizonyítani, hogy ennek egészét kizárólag az új kormány jobb gazdálkodása „mentette meg”. A költségvetés valódi vizsgája nem három hónap, hanem az év vége.
„Hazahoztuk a 6000 milliárd forintos uniós forrást” . Ez a poszt egyik legfontosabb pontatlansága
Itt érdemes nagyon pontosan fogalmazni.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen május végén valóban megállapodott egy olyan keretről, amely 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6000 milliárd forint korábban befagyasztott uniós forráshoz nyithatja meg Magyarország hozzáférését. Július 10-én az uniós pénzügyminiszterek elfogadták az új magyar helyreállítási tervet, amely alapján mintegy 10 milliárd euró folyósítható.
Ez kétségtelenül jelentős politikai eredmény, de augusztus 30-án még nem igaz az a hétköznapi értelemben vett állítás, hogy 6000 milliárd forint már „hazajött” Magyarországra.
Augusztus 24-én még maga az Euronews is arról számolt be uniós és magyar kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy a szükséges feltételek körülbelül kétharmada teljesült, a fennmaradó vállalásokat augusztus végéig kell lezárni. Ezután következik az Európai Bizottság értékelése, majd a kifizetési kérelmek és a tényleges folyósítás.
A pontos állítás tehát: Magyarország politikai és jogi értelemben megnyitotta az utat a 6000 milliárd forintos csomag jelentős részéhez. A teljes összeg azonban még nincs a magyar költségvetés számláján.
Ez nem szőrszálhasogatás, 6000 milliárd forintnál különösen nem az.
A százezer forintos iskolakezdési támogatás igaz, de nem mindenkinek jár
Ez valóban teljesített intézkedés. Az Országgyűlés elfogadta a támogatást, amely körülbelül 400 ezer rászoruló gyermeknek jár. Az összeg két részletben érkezik: 50 ezer forint még az iskolakezdés előtt, további 50 ezer pedig novemberben, utalvány formájában.
A pontosítás mindössze annyi: ez nem általános, minden iskolásnak járó százezer forintos támogatás, hanem célzott szociális juttatás.
Gyógyszerek és az ÁFA. Megszavazták, de csak holnaptól lép életbe.
A vényköteles gyógyszerek áfája valóban 5 százalékról nullára csökken 2026. szeptember 1-jétől. A törvény megszületett, a NAV már kiadta a végrehajtási tájékoztatást is, vagyis ez jogalkotási értelemben teljesített vállalás. A gyakorlati hatása azonban még előttünk áll.
A tűzifával ugyanez a helyzet
A kormány valóban döntött arról, hogy a tűzifa 27 százalékos áfáját 5 százalékra csökkenti, az intézkedés azonban szeptember 15-én lép életbe. A szociális tüzelőanyag-program keretét szintén megduplázzák, az eddigi ötmilliárdos nagyságrendhez képest. Tehát a döntés valós, az eredménye még jövő idő.
120 ezres nyugdíjminimumról döntés van, emelés még nincs
Magyar Péter maga is pontosan fogalmaz: az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2027. január 1-jétől emelkedik 120 ezer forintra. A kormány ezt augusztus 27-én jelentette be, ez tehát jelenleg vállalt és bejelentett intézkedés.
A 110 nap tényleges eredményei közé legfeljebb a döntést lehet beszámítani, magát a nyugdíjemelést még nem.
„3000 milliárd forint közvagyont szereztünk vissza”. Ezt így még nem lehet kijelenteni.
Talán ez a poszt leginkább vitatható számszerű állítása. Valóban nagyjából 3000 milliárd forintnyi közvagyon került korábban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, az úgynevezett kekvákhoz. A kormány megkezdte ennek a rendszernek a felszámolását, de ebből nem következik, hogy már most 3000 milliárd forint ténylegesen visszakerült az államhoz.
A nem felsőoktatási alapítványok átalakítása már zajlik, az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében azonban maga a kormány is 2027. augusztus 1-jei határidőről beszél.
Magyar Péter tehát itt egy olyan vagyon teljes értékét számolja „visszaszerzett közvagyonnak”, amelynek jelentős részénél a jogi és intézményi visszarendeződés még folyamatban van.
A pontos megfogalmazás szerint, a kormány megkezdte egy mintegy 3000 milliárdos vagyonállomány állami kontroll alá történő visszarendezését.
Ez nem ugyanaz, mint azt mondani, hogy : „visszaszereztük”.
Százmilliárdos beruházási megtakarítás. Valóban vannak konkrét számok
A kormány száznapos összesítése szerint az M6-os autópálya ügyében körülbelül 100 milliárd, a mohácsi Duna-híd beruházásán pedig 59 milliárd forintos megtakarítást ért el a felülvizsgálatokkal, ezekből tehát már összeáll százmilliárdos nagyságrend. A „százmilliárdok” többes szám teljes bizonyításához azonban majd szükség lesz egy teljes, tételes és ellenőrizhető kormányzati elszámolásra arról, mely szerződésnél mennyi pénzt sikerült ténylegesen megtakarítani.
Új köztársasági elnöke lett az országnak
Baka Andrást augusztus 11-én választotta meg az Országgyűlés, augusztus 19-én pedig hivatalba lépett.
Új legfőbb ügyész még nincs, de valóban hamarosan következhet
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész megbízatása augusztus 25-én megszűnt, az ügyészséget átmenetileg Lajtár István vezeti. Az új legfőbb ügyész személyére Baka András köztársasági elnök tesz majd javaslatot az Országgyűlésnek. Magyar Péter tehát itt jövőbeli eseményről beszél, de az állítás megalapozott.
Új alkotmánybírósági elnök, szintén várható
Polt Péter és több más alkotmánybíró mandátuma szeptember 1-jével megszűnik a megváltozott szabályok miatt. Az Alkotmánybíróság már Czine Ágnest választotta elnökhelyettessé szeptember 1-jei hatállyal, tehát itt is folyamatban lévő intézményi átalakulásról beszélünk.
„Felszabadítottuk a közmédiát” kijelentés mögött valójában intézményi reform történt, a többi politikai minősítés
A közmédia intézményrendszerét valóban gyökeresen átalakították. Megszületett az új médiatörvény, létrejött a Független Közmédia Testület, különválasztják a közszolgálati műsorszolgáltatást és a hírügynökségi feladatot, az új rendszer célként rögzíti a pártatlanságot és az intézményi függetlenséget, de azt, hogy ezzel „megszűnt a gyűlöletpropaganda” és „felszabadult a közmédia”, nem lehet objektív tényként kipipálni. Ez politikai értékítélet. Ráadásul az új Független Közmédia Testület létrehozása körül már most vita alakult ki, a három szakmai jelölt parlamenti meghallgatását a Tisza kezdeményezésére elhalasztották a kiválasztási eljárással kapcsolatos kifogások miatt.
A közmédia függetlenségét tehát nem egy törvény elfogadásának napján lehet bizonyítani, hanem évek működésével.
Óriási vasútfejlesztés. A program létezik, az eredmény még nem
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot valóban elindították és több konkrét projektet, például a Budapest–Lajosmizse vonal mintegy 240 milliárdos korszerűsítését és a Hatvan–Füzesabony szakasz 200–230 milliárdos fejlesztését már meg is nevezték. Ez tehát nem puszta kampányígéret, ugyanakkor ezek többéves beruházások. Az utas majd akkor mondhatja, hogy megtörtént a vasútfejlesztés, amikor az új szerelvényre felszáll, és az időben meg is érkezik.
A bérlakásépítési programnál viszont Magyar Péter előreszalad
A Wekerle Sándor Lakásépítési Program valóban készül, de Vitézy Dávid augusztus 14-én még kifejezetten azt mondta, hogy a pontos program nincs kész, egyelőre a feladatlistát állítják össze és az átfogó programalkotást az év végéig akarják lezárni.
Ezért azt mondani, hogy „óriási bérlakásépítési programot indítottunk”, kommunikációs szempontból érthető, tényszerűen azonban pontosabb lenne, az óriási bérlakásépítési program előkészítését indították el.
A lakások ugyanis még nem épülnek tízezres nagyságrendben.
Paks. Itt viszont valódi, kézzelfogható eredmény született
A paksi történet az egyik legerősebb pont Magyar Péter száznapos mérlegében.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt az atomerőmű teljesítménye augusztus elején drasztikusan visszaesett. Három blokk leállt, a működés komoly kockázatba került. A kormány két bárka elsüllyesztésével, vízpótlással és egy fenékküszöb gyorsított építésével avatkozott be.
Augusztus 26-ra mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen működött, augusztus 29-re pedig 17 nap alatt elkészült a fenékküszöb első üteme.
Ezt tehát nyugodtan lehet kormányzati teljesítményként számon tartani.
Azt, hogy három hőhullámot és két energiaválságot „sikeresen kezeltek”, már nehezebb egzakt módon mérni, mert a „sikeres” minősítés politikai értékelés. A paksi válság kezelésének eredménye azonban kézzelfogható.
Több mint száz teljesített vállalás, attól függ, ki számolja
A kormány saját eredménykövető rendszerében valóban több mint száz teljesített vállalást tart nyilván, ez azonban kormányzati önértékelés.
A száz pont között ugyanis egyaránt szerepelhet egy azonnal végrehajtható jogszabály-módosítás, egy meghirdetett program, egy folyamatban lévő intézményi átalakítás vagy egy hosszabb távú beruházás első lépése.
Független számonkérések ennél vegyesebb képet mutatnak: az egészségügyben például több intézményi változás elindult, miközben számos, a betegek által közvetlenül érzékelhető vállalás még teljesítésre vár. Így a 100 vállalás teljesítése igaz, bár azt is tudni kellene, hogy milyen módszertannal számolták ki a százat.
Európai Ügyészség igen, Magyarország csatlakozott
Az Európai Bizottság július 10-én elfogadta Magyarország csatlakozását, így hazánk a testület 25. részt vevő tagállama lesz. A magyar európai ügyész és a delegált ügyészek kiválasztása, illetve az operatív rendszer felállítása még folyamatban van, tehát a politikai döntés megszületett, de a tényleges magyarországi működés még épül.
„Európa talán legerősebb korrupcióellenes intézménye” . Ezt ma még senki nem tudhatja.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal valóban szokatlanul széles jogköröket kapott. Vizsgálhat közpénzmozgásokat, közbeszerzéseket, koncessziókat és vagyoni láncolatokat, nyomozati és vádképviseleti jogosítványai is vannak, továbbá keresetet indíthat és más hatóságok eljárását kezdeményezheti.
Unger Annát augusztus 28-án választotta meg az Országgyűlés a hivatal elnökének, Tasnády Katalin pedig nyomozati elnökhelyettes lett. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődik. Három további elnökhelyettesi posztra azonban még új pályázatot kell kiírni.
Augusztus 30-án Magyar Péter még egy olyan intézményt nevez „Európa talán legerősebb” korrupcióellenes hivatalának, amely: még egyetlen napot sem működött. Lehet belőle rendkívül erős szervezet, lehet történelmi jelentőségű, de ezt nem a törvény szövege fogja eldönteni, hanem az, hogy kit vizsgál meg, kit nem, képes-e politikai oldaltól függetlenül működni, vissza tud-e szerezni vagyont, megállnak-e az ügyei a bíróság előtt és képes-e nemet mondani annak a politikai hatalomnak is, amely létrehozta.
Ezt ma még Magyar Péter sem tudhatja.
Mi következik most?
A következő négy hónap sokkal többet fog elárulni a Tisza-kormányról, mint az első 110 nap.
Szeptember 1-jén életbe lép a vényköteles gyógyszerek nulla százalékos áfája, és munkába áll az NVVH új vezetése.
Szeptember 15-én életbe léphet az ötszázalékos tűzifaáfa.
Szeptembertől az Európai Bizottság számára az egyik legfontosabb kérdés az lesz, teljesítette-e Magyarország az uniós helyreállítási pénzek lehívásának valamennyi feltételét. A tényleges pénzmozgások csak ezt követően indulhatnak el.
Az év végéig kell kidolgozni a Wekerle bérlakásprogram részleteit.
2027. január 1-jén léphet életbe a 120 ezer forintos minimálnyugdíj.
2027 augusztusáig zajlik tovább az egyetemi vagyonkezelő alapítványok átalakítása.
Vagyis a Magyar Péter által felsorolt „eredmények” jelentős részének valódi vizsgája még előttünk van.
A 110 nap valódi mérlege
Számos komoly és tényszerűen igazolható intézkedést hozott a Tisza-kormány az első hónapjaiban, hiszen megszületett az iskolakezdési támogatás, döntöttek a gyógyszer- és tűzifaáfáról, megtörtént az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, új köztársasági elnököt választottak, felállították a vagyonvisszaszerzési hivatalt, megindult a közmédia szerkezeti reformja és Paksnál rendkívül gyors műszaki beavatkozással sikerült stabilizálni az atomerőmű működését.
De a posztban van egy visszatérő kommunikációs fogás.
A folyamatot gyakran eredményként, a döntést végrehajtásként, a megállapodást pedig már megérkezett pénzként mutatja be.
A 6000 milliárd még nincs teljes egészében Magyarországon.
A 3000 milliárdos alapítványi vagyon visszarendezése nincs teljes egészében lezárva.
A bérlakásprogram részletei még készülnek.
Az új vagyonvisszaszerzési hivatal még nem kezdte meg működését teljes vezetéssel.
A közmédia függetlenségét pedig majd a működés bizonyítja, nem a törvény elnevezése.
És talán éppen itt van a miniszterelnök saját mondatának legérdekesebb tanulsága.
Azt írja: „Nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés.”
Igaz, de van ennek egy másik oldala is.
Nem mindig az a már teljesített eredmény, amit a politikus annak nevez.
A kormány dolga dönteni, a sajtó dolga pedig számolni. És ha egyszer újra tanuljuk a demokráciát, ahogyan Magyar Péter írja, akkor talán éppen ezt kell a leggyorsabban megtanulnunk:
Egy kormányt nem az alapján kell megítélni, hogyan nevezi saját teljesítményét, hanem az alapján, hogy négy év múlva mi marad belőle a valóságban.
