Az Európai Központi Bank csütörtökön idén másodszor emelt kamatot, hogy megfékezze az energiaszektor által fűtött infláció emelkedését. A jegybank egyúttal figyelmeztetett, hogy az árnyomás tartósnak bizonyulhat, ami felerősítette az októbertől várható további monetáris szigorítással kapcsolatos piaci várakozásokat.
Az augusztus vége óta a Közel-Keleten az Egyesült Államok és Irán között zajló, katonai, hajózási és energetikai létesítmények elleni támadások miatt az olaj ára ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként. Ez újra felerősítette azokat a félelmeket, hogy újabb áremelkedési hullám várható az üzemanyag-importőr euróövezetben.
Az EKB válaszul megemelte az irányadó kamatokat, amit Christine Lagarde jegybankelnök „magától értetődő lépésnek” nevezett. Egyúttal figyelmeztetett, hogy az infláció 2 százalékos jegybanki célhoz való visszatérése – amelyet jelenleg 2027 végére várnak – még tovább késhet.
„Úgy véljük, hogy az infláció a vártnál hosszabb ideig velünk marad” – mondta Lagarde a sajtótájékoztatón.
Az előrejelzések már elavultak
Az inflációs kilátások annyira romlottak, hogy az EKB döntéshozóihoz közel álló források szerint további monetáris szigorítás valószínűsíthető, ami akár már az október 29-i ülésen is napirendre kerülhet.
Bár az EKB inflációs előrejelzései csak kismértékben emelkedtek, ezek a számok még nem tükrözik a legfrissebb energiaár-változásokat, mivel az adatokat már korábban véglegesítették. Emiatt egyes közgazdászok már most elavultnak tartják a frissen közzétett jelentést.
Jelenleg az olaj ára az EKB „kedvezőtlen” forgatókönyvének megfelelően alakul. A földgázárak – amelyek tartósan fűthetik az inflációt, hiszen sok európai ország erre támaszkodik a fűtésnél – még ezt a szintet is meghaladják, és lassan a „súlyos” válságforgatókönyv felé közelednek.
„Tekintettel az energia határidős árainak közelmúltbeli ugrására, a 2026-os és 2027-es maginflációra vonatkozó, változatlanul hagyott jegybanki stábelőrejelzések tarthatatlanok” – nyilatkozta Arne Petimezas, a holland AFS brókercég kutatási igazgatója. „Várhatóan mindkét mutatót megemelik majd, és ez decemberben egy újabb negyedpontos kamatemeléssel párosul.”
Ezek a borús kilátások a szüntelenül emelkedő energiaárakkal párosulva megerősítették a piaci kamatemelési várakozásokat: a befektetők most már több mint három kamatemelésre számítanak a következő 12 hónapban, szemben az ülés előtti kettő-három emeléssel.
Lagarde azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a további szigorítások nem borítékolhatók. Kiemelte, hogy a jelenlegi bizonytalanság miatt nem tudja megjósolni, mi lesz az EKB következő lépése.
„Semmilyen jövőbeli kamatpályáról nem egyeztettünk” – mondta Lagarde. „A piacok teszik a dolgukat, és mi is azt tesszük, amit tennünk kell – vagyis biztosítjuk az árstabilitást.”
Magasabb növekedési és inflációs várakozások
A Reuters által megkérdezett közgazdászok korábban arra számítottak, hogy egyelőre a csütörtöki kamatemelés lesz az EKB utolsó ilyen lépése. A vélemények azonban már a kamatdöntő ülés előtt, majd a bejelentést követően is drasztikusan megváltoztak.
„Tekintettel a jegybank szigorú hangvételére, felülvizsgáljuk a decemberre vonatkozó előrejelzésünket, és immár egy újabb, 25 bázispontos kamatemelésre számítunk” – nyilatkozta Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza.
Pozitívumként Lagarde megemelte az idei és a jövő évi növekedési előrejelzéseket, azzal érvelve, hogy a 21 országot magában foglaló euróövezet gazdasága a korábban vártnál ellenállóbbnak bizonyul.
Ez azonban további felfelé irányuló inflációs nyomást generál, ami megerősíti a további kamatemelések melletti érveket. Ezek a lépések az úgynevezett semleges szint – amely sem nem korlátozza, sem nem ösztönzi a gazdasági növekedést – fölé emelnék a kamatokat.
„Előfordulhat, hogy az EKB-nak korlátozó jellegű intézkedéseket kell bevezetnie, és jelenleg nem zárhat ki egy újabb kamatemelést” – vélekedett Sylvain Broyer, az S&P Global Ratings elemzője. „Az inflációs kilátások sokat romlottak a nyár folyamán. Nemcsak a kínálati sokkok sokszorozódtak meg, de egyre valószínűbb, hogy az erős kereslet is fűti az inflációt.”
Ugyanakkor lehetséges, hogy az EKB-ra nem nehezedik majd azonnali nyomás a hitelköltségek további emelésére a csütörtöki lépést követően. A munkaerőpiac továbbra is viszonylag gyenge, a maginfláció a múlt hónapban már csökkent, és a bérmutatók is mérsékeltek maradtak, ami arra utal, hogy egyelőre nincs valós veszélye egy nehezen megtörhető bér-ár spirál kialakulásának.
Emiatt az elemzők egy része úgy véli, hogy az EKB ragaszkodni fog a negyedéves emelési ciklushoz, így a következő szigorításra decemberben kerülhet sor, amikor a friss makrogazdasági előrejelzéseket is közzéteszik – írja a Reuters.
„Fenntartjuk az alapforgatókönyvünket, amely szerint két további, 25 bázispontos kamatemelés várható negyedéves bontásban: az első decemberben, a második pedig 2027 márciusában” – értékelt Jan von Gerich és Tuuli Koivu, a Nordea két közgazdásza.
