A mezőgazdaság előtt álló legnagyobb kihívás az éghajlatváltozás, a vízellátás biztosítása és az, hogy a fiatalok számára is vonzó, jövedelmező megélhetést jelentsen az élelmiszer-termelés – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter csütörtökön Bábolnán.
A mezőgazdaság előtt álló legnagyobb kihívás az éghajlatváltozás, a vízellátás biztosítása és az, hogy a fiatalok számára is vonzó, jövedelmező megélhetést jelentsen az élelmiszer-termelés – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter csütörtökön Bábolnán.
Még másfél évvel ezelőtt is hallhattuk agrárpolitikusoktól, hogy mi 20 millió ember élelmiszerellátására is képesek vagyunk. „De a valóság gyorsan szembejön majd és az lesz a kérdés, hogy 9 és fél millió embert hogyan etetünk meg ebben az országban” – tette hozzá a miniszter a 38. Bábolnai Gazdanapok helyett szervezett egynapos konferencián.
Úgy vélte, az öntözés kérdése az egyik legjobb példa arra, hogy őszintén kell beszélni a problémákról. Ha a szántóterületek tíz százalékát öntözhetővé sikerül tenni, az már jelentős eredmény. Komoly beruházásokkal ez az arány húsz százalékra is növelhető, de nem rövid távon – mondta a miniszter.
Bóna Szabolcs kiemelte, a felmérések szerint az ország egy jelentős területe nem alkalmas arra, hogy a világpiacon versenyképesen, jövedelmet teremtve állítson elő mezőgazdasági tömegtermékeket.
Szerinte fel kellene hagyni a tömegtermékek előállítóival folytatott versennyel. A földterületek művelési ágának megváltoztatását azonban a jelenlegi tulajdoni viszonyok és szabályok nehezítik, ezért „biztos, hogy hozzá kell nyúlni a földtörvényhez és a földszabályozáshoz” – jelentette ki.
További jelentős problémának nevezte, hogy a főbb termesztett növénykultúrák esetében jövedelem csak a bérleti díjak figyelembe nem vételével mutatható ki. „Több mint 200 milliárd forint áramlik ki az agráriumból a földbérleti díjakon keresztül. Ráadásul ennek a pénznek jelentős része nem a mezőgazdasági szereplőknél marad. Nem normális dolog az, hogy nem marad jövedelem az agráriumban” – jelentette ki.
Úgy vélte, az elmúlt időszakban nagyon sok pénzt költöttek el mezőgazdaságra, de nem határozták meg a koncepciót, az elérni kívánt célokat. „Nem abban gondolkoztunk, hogyan tudunk egy adott szegmensben jó pozíciót szerezni, hanem abban, hogyan tudunk nagyon gyorsan nagyon sok pénzt kifizetni” – fogalmazott.
Elmondta, a generációváltásra korábban meghirdetett gazdaságátadási és támogatási struktúra arra ad pénzt, ami egyébként is megtörténne, ráadásul legtöbbször olyan termelési struktúrákban, amelyek önállóan is életképesek.
Hozzátette, a generációváltás szempontjából az határozza meg az agrárium jövőjét, hogyan tudnak lehetőséget teremteni azoknak a fiataloknak, akik fel akarják vállalni ezt a munkát, hogyan tudják őket földhöz és tőkéhez juttatni.
