Richter: Oroszország marad, India és Kína erősödik

A vállalat 2025-ös éves jelentése alapján a Richter erős év után vág neki egy kihívásokkal teli időszaknak: gyógyszeripari árbevétele 8 százalékkal 914 milliárd forintra nőtt, üzemi eredménye pedig 12 százalékkal 293 milliárd forintra emelkedett. A Cariprazine sikere továbbra is meghatározó, a Vraylar amerikai nettó értékesítése 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra nőtt, miközben a nőgyógyászati üzletág és a biotechnológiai portfólió is bővült.

A világpiaci környezet ugyanakkor látványosan változik. Orbán Gábor vezérigazgató a Magyar Hírlap kérdésére arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb fejlemény az indiai gyógyszeripar erőteljesebb európai és amerikai térnyerése. Mint felidézte, tavaly három nagy európai generikus tranzakciónál is megjelentek indiai vevőjelöltek, ám a hatóságok végül nem engedték, hogy ezek a cégek indiai kézbe kerüljenek. Egy francia, egy cseh és egy német ügyletet említett, amelyek végül private equity befektetőknél kötöttek ki.

Ehhez képest Orbán Gábor szerint fordulópontot jelenthet, hogy a Sun Pharma idén megállapodott az Organon felvásárlásáról. A tranzakció értéke a Reuters szerint mintegy 11,75 milliárd dollár adóssággal együtt, és az indiai vállalat globális jelenlétét, női egészségügyi, bioszimiláris és specialty portfólióját erősítené. A vezérigazgató szerint ez a Richter számára azért különösen érdekes, mert az Organon történetileg erős nőgyógyászati márkanévvel rendelkezik. Igaz, hozzátette: a vállalat ma már csak részben tekinthető nőgyógyászati cégnek, portfóliója ennél jóval összetettebb, és a női egészség inkább erős márkapozícióként, mintsem kizárólagos szakmai fókuszként jelenik meg nála.

Orbán Gábor értékelése szerint az ügylet mégis jelzi, hogy az indiai gyógyszeripar immár nem csupán generikus gyártóként vagy költségelőnyre építő szereplőként van jelen a világpiacon, hanem nagy nemzetközi pozíciókat vásárol. A Sun Pharma ezzel olyan hídfőállást építhet ki, amely egyszerre erősíti az amerikai, az európai és a feltörekvő piaci jelenlétét. Ez a Richter szempontjából azért sem közömbös, mert a vállalat maga is erős pozíciókkal rendelkezik a nőgyógyászatban és a bioszimiláris fejlesztésekben.

A másik nagy kihívó Kína. Orbán Gábor úgy fogalmazott, hogy öt évvel ezelőtt Kína még alig volt jelen innovátorként a globális gyógyszeriparban, mára azonban egészen más a helyzet. A vezérigazgató a sajtóbeszélgetésen azt mondta: a szellemi tőke hasznosításában Kína korábban csak néhány százalékos súlyt képviselt, 2023-ra azonban már 30 százalék körüli szintre ugrott, ma pedig 40 százalék körüli részesedésről lehet beszélni. Ez szerinte azt mutatja, hogy Kína rendkívül gyorsan vált egyszerű gyártási bázisból innovációs központtá.

Ez a változás a nyugati gyógyszeripar számára stratégiai kihívás. A korábbi modellben Európa és az Egyesült Államok adta a kutatás-fejlesztési központot, Ázsia pedig sokszor inkább beszállítói, gyártási vagy alapanyagpiaci szerepet töltött be. A kínai innováció erősödése azonban ezt a munkamegosztást kezdi felbontani. Orbán Gábor szavai alapján a Richternek és a többi európai szereplőnek is gyorsabban kell reagálnia az új kutatási, fejlesztési és engedélyezési környezetre. Érdemes azonban hozzá tenni, hogy a saját helyzetüket illetően kifejezetten optimista volt.

A mesterséges intelligenciáról a vezérigazgató azt mondta, nem feltétlenül ott várható a legnagyobb rövid és középtávú hatás, ahol a közbeszéd gyakran keresi. Szerinte a felfedező kutatásban is lehet jelentősége, de a Richterhez hasonló komplex gyógyszeripari vállalatoknál a törzskönyvezési dokumentáció, az adminisztráció és a farmakovigilancia területén gyorsíthatja fel látványosan a munkát. Több millió oldalas törzskönyvezési dokumentációk, betegbiztonsági adatok és hatósági folyamatok kezeléséről van szó, ahol az AI nagyon is gyakorlati hasznossággal bír. A Richter 2025-ös jelentése szintén említi az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia fokozott használatát a K+F-folyamatok gyorsításában.

Az orosz piacról Kovács László András gazdasági igazgató, vezérigazgató-helyettes beszélt részletesebben. Kiemelte, hogy Oroszország továbbra is nagyon fontos piac a Richter számára, a vállalatnak megközelítőleg 12 millió páciense van ott, és a háború kitörése óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a piacon marad. A társaság szerint olyan innovatív készítményeket tud eljuttatni Oroszországba, amelyeket mások nem feltétlenül.

Ezt a hivatalos beszámoló számai is megerősítik. A Richter 2025-ben 137,1 milliárd forintos árbevételt ért el Oroszországban, ami a csoport teljes bevételének 14,8 százaléka volt. A jelentés ugyanakkor rögzíti, hogy a társaság folyamatosan figyeli az orosz–ukrán háborúból, a szankciókból, a kereskedelmi korlátozásokból és az ellátási láncokból fakadó kockázatokat, miközben igyekszik fenntartani a betegek gyógyszerellátását.

Kovács László András szerint az árfolyamhelyzet, a szankciók és a gyártási nehézségek folyamatos alkalmazkodást követelnek, de a Richter eddig minden szembejövő problémával meg tudott birkózni. A Cariprazine esetében különösen fontos fejlemény, hogy a 2025-ös jelentés szerint Oroszországban négy indikációban szerepel: skizofrénia, bipoláris mánia, bipoláris depresszió és major depresszió kiegészítő kezelése.

Orbán Gábor is megerősítette: az OTP-hez hasonlóan a Richter sem készül feladni az orosz piacot. Mint fogalmazott, a nagy kérdés inkább az, hogy „az oroszok ragaszkodnak-e hozzánk jobban, vagy mi hozzájuk”. Kovács László András ugyanakkor azt hangsúlyozta: bár a helyi verseny erősödik, a vállalat bízik a mintegy hetvenéves oroszországi tapasztalatában.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban Orbán Gábor az árszabályozási kockázatokat emelte ki. A Trump-i „Most Favored Nation” logika lényege, hogy az amerikai gyógyszerárakat más piacok árszintjéhez kötnék. A vezérigazgató szerint ez az európai innovációt is visszafoghatja, mert ha az amerikai és európai árak között túl nagy a különbség, akkor önmagában az európai piacra nem biztos, hogy megéri fejleszteni.