Milliárdos osztalékról döntött a Richter közgyűlése

A részvényesek 99 százalék feletti arányban fogadták el az igazgatóság, a könyvvizsgáló, a felügyelőbizottság és az auditbizottság jelentését, valamint a konszolidált és az egyedi beszámolót. A Deloitte marad a társaság könyvvizsgálója, Balogh Gabriellát és Cserháti Pétert pedig újabb három évre igazgatósági taggá választották. A közgyűlésen az is elhangzott, hogy Németh Lászlóné és Szepesi Balázs a következő ciklusban már nem kíván részt venni az igazgatóság munkájában, de a testület tíz taggal továbbra is működőképes marad.

A befektetők számára a legfontosabb döntés az osztalék volt. A közgyűlés 100 százalékos támogatottsággal hagyta jóvá, hogy a Richter a 2025-ös adózott eredmény után 96,6 milliárd forint rendes osztalékot fizessen, ezen felül pedig további 23,4 milliárd forint speciális osztalékot is kifizessen a részvényeseknek. Ez összesen részvényenként 656 forintos osztalékot jelent.

Orbán Gábor vezérigazgató a közgyűlésen az osztalékpolitika hátteréről is beszélt. Mint mondta, az osztalék mértéke összefügg azzal, hogyan allokálja a Richter a szabad pénzáramát. A vállalatnak egyszerre kell forrást biztosítania a belső fejlesztésekre, a licencügyletekre, az akvizíciókra és a részvényesi kifizetésekre. A társaság 2025-ben több nagyobb akvizíciós lehetőséget is vizsgált, de ezek végül nem valósultak meg, ezért a készpénzállomány a korábban tervezettnél magasabb szintre emelkedett.

A vezérigazgató szerint ez indokolta a rendes osztalék mellett a speciális osztalék kifizetését is. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Richternek a következő években gyorsítania kell a tempón, mert a 2030-as évek elején a vállalat történetének egyik legnagyobb szabadalomlejárati kihívásával kell szembenéznie. Orbán Gábor szerint 2029-ig a pálya viszonylag jól belátható, és rendkívüli esemény nélkül a legalább évi 200 millió eurós osztalékszint fenntartható, de az igazi kérdés az, hogy a társaság 2030 után is képes lesz-e erre.

Éppen ezért a közgyűlés nagyobb mozgásteret adott az igazgatóságnak. A részvényesek 63,4 százalékos arányban hagyták jóvá, hogy a menedzsment legfeljebb 2 milliárd euró értékű pénzügyi kötelezettségvállalást vagy ugyanekkora értékű tranzakciót hajthasson végre. Orbán Gábor szerint ez nem a Richter eladósítását jelenti, hanem átmeneti rugalmasságot ad a vállalatnak ahhoz, hogy megfelelő akvizíciós célpont esetén gyorsan tudjon lépni.

A közgyűlés saját részvények vásárlására is felhatalmazta az igazgatóságot. A döntést csaknem 90 százalékos támogatottsággal fogadták el. A társaságirányítási kérdések közül kiemelkedett a javadalmazási politika ügye is: a 2025-ös javadalmazási jelentés véleménynyilvánító szavazásán még közel 24 százalék volt a nem szavazatok aránya, a 2026–2029-es javadalmazási politikát azonban már 98,65 százalékos támogatottsággal fogadták el a részvényesek.

A közgyűlést követő sajtóbeszélgetésen Orbán Gábor azt is megerősítette, hogy zajlanak a tárgyalások az alapítványi részvényesekkel a nekik járó osztalék kifizetésének időzítéséről. A vezérigazgató szerint csak piackonform és jogszerű megoldás jöhet szóba, amely kölcsönös beleegyezésen alapul, és amelyről a társaság a megfelelő időben tájékoztatást ad.

A vállalatvezetés a gazdasági kérdések mellett a szabályozási környezetre is kitért. Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője pozitív fejleménynek nevezte az önálló egészségügyi tárca létrehozásának irányát, és jelezte: a társaság támogat minden olyan elképzelést, amely a GDP-arányos magyar egészségügyi ráfordítás emelését célozza.