Ukrajnának nem szívesség, kötelesség az olajtranzit

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Igazság Órája című műsorban kiemelte, hogy az ukrajnai kőolajtranzit újraindításának nincs semmilyen technikai oka, ugyanis az orosz hadsereg nem találta el a Barátság vezetéket, csak egy tartályt, amelynek nincs köze annak működőképességéhez. Emellett a szavai szerint a műholdfelvételek világosan bizonyítják, hogy nincs olyan sérülés, ami indokolná a blokádot.

Aláhúzta, hogy már abból is látszik, hogy „óriási hazugságról” van szó, hogy az ukrán hatóságok még az európai uniós szakértőket sem engedték be egyelőre a helyszínre.

Továbbá hangsúlyozta, hogy maga a rendszerüzemeltető ukrán vállalat jelezte több alkalommal a Molnak, hogy rendben van a vezeték, indulhat a szállítás, várják az utasítást.

„A helyzet az az, hogy ma Volodimir Zelenszkij politikai ok miatt nem indítja újra a szállítást” – mondta.

Szijjártó Péter érintette az ukrán elnök friss nyilatkozatát is, és úgy vélekedett, hogy az tényleg túlmegy már minden határon, hogy „egész Európának térdre ereszkedve kelljen hálát rebegnie az ukránoknak”, amiért ők harcolnak.

„Az ukránok nem értünk harcolnak, ugyanis nem minket támadtak meg. Oroszország Ukrajnát támadta meg, ezért Ukrajna magáért küzd. Nekünk ehhez semmi közünk nincsen. Mi nem kértük őket, mi nem okoztuk ezt a háborút, mi semmivel nem tartozunk nekik. És egyébként pedig ők nem szívességet tesznek, hanem óriási pénzt zsebelnek be a tranzitdíjon. Ez szerződéses kötelezettségük” – fogalmazott.

„És az Európai Unió-Ukrajna társulási megállapodás világosan leírja, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti az európai uniós tagországok energiaellátásának biztonságát. Tehát itt hagyjuk már ezt, hogy milyen szívesség meg hogyan. Tíz- meg százmillió eurókat kaszáltak a tranzitdíjakon. Az ukránok vállalták ezt a társulási megállapodásban, nem szívességről van szó, hanem szavahihetőségről” – tette hozzá.

Illetve kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij láthatólag nem azt az iránymutatást kapja Brüsszelből, hogy javítsák meg a vezetéket, hiszen a szállítás újra nem indítása sem a saját ötlete, hanem „egy Brüsszellel, Berlinnel és a magyar ellenzékkel összehangoltan, koordináltan meghozott döntés”.

„Tehát Brüsszel itt nem egy külső szemlélő, hanem aktív alakítója ennek a döntésnek” – jegyezte meg.

A miniszter arra is kitért, hogy a közel-keleti háború nyomán a világ újabb energiaellátási válsággal találhatja szemben magát, ugyanis a Hormuzi-szoroson keresztül zajlik a globális kőolajkereskedelmi egyharmada és a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának egyötöde.