Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a színfalak mögött heves kampányt folytat az uniós diplomáciai szolgálat átalakítására irányuló francia–német tervek ellen: sorra győzködi a tagállamok fővárosait, és egy új főtitkárt is kinevezett alternatív reformtervek kidolgozására.
Három, a terveket ismerő uniós tisztviselő szerint Kallas kampánya során arról próbálja meggyőzni az EU-tagállamok kormányait, hogy a blokk külpolitikai problémái az egyhangú döntéshozatali szabályokból és a szerződések gyenge végrehajtásából fakadnak, nem pedig a jelenlegi intézményi berendezkedésből. A források névtelenséget kértek, mivel egy rendkívül érzékeny belső stratégiáról nyilatkoztak.
Az intézményi harcra egy olyan időszakban kerül sor, amikor a 15 éves Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) egyre több kritika éri, miszerint már nem képes betölteni a funkcióját. Oroszország Ukrajna elleni háborúja, Donald Trump Európával szembeni követelései, a közel-keleti konfliktus és a konfrontatívabb Kína mind komolyan próbára teszik a blokk külpolitikai cselekvőképességét. Ráadásul az Európai Bizottság is igyekszik bővíteni a szerepét a külpolitikában, miközben Berlin – a blokk következő hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalások közepette – az EU működési költségeinek csökkentését szorgalmazza.
Kallas szövetségesei attól tartanak, hogy az EU külpolitikájának hatékonyabbá tételét célzó reform a gyakorlatban csak ahhoz vezetne, hogy Ursula von der Leyen elnök Bizottsága nagyobb ellenőrzést kapna a főképviselő által felügyelt portfólió felett. „Ha van felettem valaki, aki a tényleges döntéseket hozza, akkor ez a rendszer nem működik” – jelentette ki Kallas szerdán újságíróknak, miután az EU külügyminisztereivel egyeztetett az írországi Wicklow-ban.
Egy diplomata a francia–német tervekre utalva úgy fogalmazott: „Kallas el akarja halasztani az egész folyamatot, mert nem akar von der Leyen alárendeltje lenni.” Egy másik forrás szerint a főképviselő egyszerűen „azt akarja, hogy ez az egész téma lekerüljön a napirendről”.
Az ellenállás az EKSZ új főtitkára, Kajsa Ollongren munkáján keresztül kezd formát ölteni, aki sorra járja az EU fővárosait, hogy a nemzeti kormányokkal vitassa meg a reformjavaslatokat. Tisztviselők és egy uniós diplomata tájékoztatása szerint Ollongren a héten egy, az EKSZ munkatársainak tartott nyílt állománygyűlésen fog beszámolni a körútja tapasztalatairól, ahol Kallas hivatalosan is bemutatja őt. Az egyik tisztviselő elmondta: Ollongren várhatóan egy „bölcsek tanácsából” álló munkacsoport létrehozását is javasolni fogja, amely a lehetséges belső reformokat vizsgálná meg.
A lépés célja, hogy az EKSZ nagyobb kontrollt gyakorolhasson a reformvita felett, amely eldöntheti, hogy a szolgálat továbbra is az EU külpolitikai gépezetének önálló, különálló része marad-e, vagy szorosabban integrálódik a Bizottságba. A források által megismert francia–német tervek között szerepel az EKSZ alkalmazottai jelentős részének áthelyezése az EU végrehajtó testületébe (a Bizottságba). Bár a tervek papíron Kallas hivatalos szerepének megerősítését szorgalmazzák, szövetségesei úgy látják, hogy a javaslatok a gyakorlatban lehetővé tennék von der Leyen Bizottsága számára, hogy átvegye az irányítást a külpolitika felett.
Az EKSZ jelenleg a Tanács és a Bizottság között helyezkedik el: Kallas a nemzeti kormányokkal együttműködve dolgozik a Tanácsban, ahol a külpolitikai döntéseket hozzák, miközben a szolgálat a Bizottsággal is koordinálja a külső feladatait. Kallas szerdán aggodalmát fejezte ki a tervekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az uniós külügyminiszterek „többsége” ellenezte az intézményi átalakítást.
Az elmúlt napokban az EKSZ-ről szóló francia–német vitairat mellett 11 főváros – köztük Párizs és Berlin is – nyílt levelet írt alá Kallasnak, amelyben a hatékonyabb külpolitikai döntéshozatalt szorgalmazták. A levél megnyitja az utat a minősített többségi döntéshozatal szelektív alkalmazása előtt a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. Jelenleg az ezen a területen hozott döntésekhez egyhangú támogatás (konszenzus) szükséges. Ez korábban komoly elakadásokhoz vezetett Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök idején, aki rendszeresen megvétózta a blokk Ukrajna iránti támogatását.
Bár Kallas egyetértett azzal a céllal, hogy az EU külpolitikájának gyorsabban kell reagálnia és jobban kell védenie a blokk érdekeit, szerdán azzal érvelt: a megoldás az uniós szerződések és a meglévő jogi szövegek betartatása. Ezek elméletileg már most is biztosítják számára a felügyeletet a Bizottság külpolitikai egységei felett, anélkül, hogy nagyszabású intézményi reformokra lenne szükség – írja a Politico.
„A probléma nem a szerződésekkel vagy az intézményi felépítéssel van – jelentette ki. – A probléma a végrehajtással van.”
