Európai Unió
Versenyfutás a pénzért
Magyar Péter ma találkozik Ursula von der Leyennel

Magyarország következő kormánya gyorsított reformtervet készít, hogy milliárdokat igényelhessen az EU-s pénzekből. Magyar Péter Brüsszelbe érkezik, hogy Ursula von der Leyennel megvitassa, hogyan oldhatja fel Budapest a Magyarország befagyasztott uniós forrásait.
A leendő magyar miniszterelnök szerdán találkozik a Bizottság elnökével, miközben csapata megpróbálja megtalálni a leggyorsabb utat milliárdos uniós pénzeszközök felszabadításához, beleértve a 10 milliárd eurót is, amelyet Budapest augusztus végén végleg elveszíthet, ha nem hajtja végre a szükséges reformokat.
A pénz Magyarország EU Covid-mentőkeretének része, amelyet a Bizottság a korrupcióval, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a demokratikus normákkal kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott. A blokk világjárvány utáni helyreállítási alapja szabályai értelmében a nemzeti fővárosoknak augusztus végéig teljesíteniük kell a szükséges mérföldköveket ahhoz, hogy jogosultak legyenek a pénzre, különben végleg elveszítik azt.
Magyar megközelítésének van némi politikai támogatottsága Brüsszelben. Az EU-nak „bizalmat kell adnia ennek az új kormánynak” – mondta Manfred Weber, von der Leyen Európai Néppártjának vezetője kedden. „Magyar teljesíteni fogja a kívánságát, nem azért, mert Európa ezt kéri, hanem azért, mert a magyar állampolgárok kérték ezeket a változásokat. És egyértelmű mandátuma van.”
A szerdai, von der Leyennel folytatott találkozó „jóindulatot jelez” Magyar iránt, miközben az Orbán-korszak politikájának feloldására törekszik – mondta egy, a megbeszéléseket ismerő EU-tisztviselő, aki – a cikkben szereplő több más szereplőhöz hasonlóan – névtelenséget kapott, hogy bizalmas terveket vitathasson meg. Magyar várhatóan találkozik António Costával, az Európai Tanács elnökével is.
Magyar Péter konzervatív Tisza pártja május végéig új nemzeti helyreállítási tervet kíván benyújtani a Bizottságnak – állítja egy, a párt előkészületeit ismerő személy. Ez a terv egy 2021-es Orbán-korszakbeli javaslatot váltana fel, amely nem tudta biztosítani a szükséges forrásokat.
A szerdai, von der Leyennel folytatott találkozó célja, hogy tájékoztassa Brüsszelt a már folyamatban lévő munkáról, azonosítsa a legsürgetőbb célokat Magyar hivatalba lépését követően, és meghatározza a források kifizetésének leggyorsabb módját.
Magyar azokat a reformokat és célokat kívánja előtérbe helyezni, amelyeket a határidő előtt el lehet érni, miközben a lassabb alkotmányos változtatásokat félreteszi, amelyekkel kapcsolatban Tisza az érdekelt felek és a nyilvánosság konzultációját ígérte.
Magyar csapata elődje néhány miniszterével és köztisztviselőjével is együttműködött a reformok végrehajtásához szükséges technikai munka előmozdítása érdekében – közölte három másik, az eljárással tisztában lévő tisztviselő.
Kármán András, Magyar Péter pénzügyminiszter-jelöltje, Kapitány István gazdasági miniszter-jelölt, Orbán Anita pedig külügyminiszter-jelölt szombaton találkozott egy magas szintű bizottsági küldöttséggel, köztük Bjoern Seiberttel, von der Leyen kabinetfőnökével, és előkészítették a terepet a Magyar–von der Leyen találkozóra. Ezt megelőzően a csapatok április 18-án és 19-én Budapesten találkoztak.
Magyarország gazdaságélénkítési pénzének felszabadításának első lépése a 27 EU által előírt „szuper mérföldkőnek” való megfelelés, amelyek a közbeszerzést, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az akadémiai szabadságot fedik le. Mivel Tisza a parlamenti helyek több mint kétharmadát megszerezte, Magyar Péter várhatóan gyorsan el tudja érni ezeknek a változtatásoknak a jóváhagyását.
Nincs „szabad felhatalmazás”
A Bizottság döntése, miszerint Magyart audiencián fogadja von der Leyen, mielőtt letette volna az esküt, szokatlan, bár nem példa nélküli. Von der Leyen 2023 októberében látta vendégül Donald Tuskot Brüsszelben, 10 nappal azután, hogy megnyerte a lengyelországi választásokat, de még mielőtt hivatalosan is miniszterelnök lett volna.
A körülmények hasonlóak: Tusk és Magyar is áttörést ígértek Brüsszelben a demokratikus visszaesésekkel kapcsolatos régóta húzódó vitákban. Az EU azonban ezúttal óvatosabb. A Bizottság 2024-ben forrásokat szabadított fel Lengyelország számára, miután Tusk reformokat ígért, de ezek közül sok elakadt. Februárban pedig egy uniós bírósági jogász arra figyelmeztetett, hogy a forrásokat nem lehet folyósítani, amíg az összes szükséges reform hatályba nem lépett, bár a bíráknak még nem kellett megerősíteniük ezt a véleményt.
Weber szerint az Európai Parlamentnek le kellene állítania a Magyarország ellen 2018-ban a demokratikus visszaesés miatt indított, 7. cikkely szerinti eljárást, amely elméletileg megfoszthatná Budapestet szavazati jogától az Európai Tanácsban.
Az EPP vezetője azt mondta, ideje, hogy a Parlament „felülvizsgálja ezt a döntést”, hozzátéve, hogy Európának „segítenie” kellene a magyarokat a kritika helyett – állítja a Politico.
