A stressz önmagában nem feltétlenül káros, hiszen rövid távon segíthet abban, hogy gyorsabban reagáljunk, jobban összpontosítsunk vagy nagyobb teljesítményt nyújtsunk egy nehéz helyzetben. A probléma akkor kezdődik, amikor a feszültség tartóssá válik, és a szervezetnek nincs elegendő lehetősége a regenerálódásra. Ilyenkor már nemcsak arról lehet szó, hogy idegesebbnek érezzük magunkat: a hosszú ideig fennálló stressz a testi és lelki egészségünkre egyaránt hatással lehet.
A stresszt ezért érdemes rendszeresen oldani, nem csak akkor, amikor már úgy érezzük, hogy nem bírjuk tovább. Sok embernek segít a mozgás, akár egy félórás séta, futás, kerékpározás vagy más sport. Hatékony lehet a természetben töltött idő, a zenehallgatás, egy nyugodt beszélgetés, valamilyen hobbi vagy egyszerűen az, ha tudatosan biztosítunk magunknak pihenőidőt. A lassú légzés, relaxáció és meditáció szintén csökkentheti a feszültséget. Nem mindenkinek ugyanaz működik: az a lényeg, hogy találjunk olyan módszert, amely után valóban nyugodtabbnak érezzük magunkat.
Az alvásnak különösen nagy jelentősége van, mert a stressz és az alváshiány könnyen egymást erősítő körforgássá válhat. A stresszes ember rosszabbul alszik, a kialvatlanság pedig érzékenyebbé teheti a következő napi stresszhatásokra. Ezért a rendszeres alvás, az esti lelassulás és a megfelelő mennyiségű pihenés ugyanolyan fontos része lehet a stressz kezelésének, mint maga a kikapcsolódás.
A tartós stressznek fizikai tünetei is lehetnek. Jelentkezhet fejfájás, izomfeszülés, emésztési panasz, szapora szívverés, fáradtság vagy alvászavar. Hosszabb távon a krónikus stressz összefügghet többek között a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával is. Az immunrendszer működését és az anyagcserét szintén befolyásolhatja. Ez nem azt jelenti, hogy minden stresszes időszak betegséget okoz, hanem azt, hogy a tartós, megfelelő regenerálódás nélküli terhelést érdemes komolyan venni.
Arra, hogy túl sok lett a stressz, gyakran a viselkedésünk is figyelmeztet. Ingerlékenyebbek lehetünk, nehezebben koncentrálunk, gyakrabban felejtünk el dolgokat, elveszíthetjük a motivációnkat, vagy olyan apróságokon is felidegesedhetünk, amelyek korábban nem zavartak. Van, aki többet eszik, másnak elmegy az étvágya, és előfordulhat az is, hogy valaki egyre inkább elzárkózik másoktól. Fontos figyelmeztető jel, ha még pihenés közben sem sikerül igazán kikapcsolni, és az ember fejben folyamatosan ugyanazokon a problémákon rágódik.
Nem szükséges megvárni, amíg a helyzet elviselhetetlenné válik ahhoz, hogy szakember segítségét kérjük. Érdemes háziorvossal, pszichológussal vagy más megfelelő szakemberrel beszélni, ha a stressz hetek óta tart, jelentősen rontja az alvást, a munkát, a kapcsolatokat vagy a mindennapi működést, illetve ha a saját stresszkezelési módszereink már nem segítenek. Erős szorongás, pánikszerű rosszullétek vagy tartósan lehangolt állapot esetén szintén indokolt segítséget kérni.
A stressz kezelésének célja tehát nem az, hogy soha többé ne legyünk feszültek. Ez sem reális, sem szükséges. Sokkal fontosabb megtanulni felismerni, mikor kezd túl nagy lenni a terhelés, és még időben beiktatni a pihenést, mozgást, alvást és azokat a tevékenységeket, amelyek segítenek visszaállítani az egyensúlyt.
