Nagy Feró Magyar vagyok, magyarnak születtem című dalával kezdődött a Fidesz és a KDNP felhívására vasárnap a Terror Háza előtt rendezett tüntetés. A demonstráció felszólalói kiálltak az intézmény mellett, és több élesen bírálták a Tisza-kormány elmúlt hónapokban hozott döntéseit.
György-Horváth Zsuzsanna arról beszélt, hogy a Terror Háza „nemzeti önbecsülésünk és szabadságvágyunk egyik legfontosabb szimbóluma”. Köszönetet mondott a menesztett főigazgatónak, Schmidt Máriának és munkatársainak, majd feltette a kérdést: kinek „csípi a szemét” a múzeum, és milyen sorsot szánnak neki.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője történelmi párhuzamokat vont, és 1956 emlékezetének megőrzését hangsúlyozta. Szerinte a Terror Háza legfontosabb üzenete, hogy „nincsenek jó nácik és nincsenek jó kommunisták”. Beszédében szabadságot követelt az általa politikai foglyoknak nevezett Bús Balázsnak és másoknak, végül pedig kiadta a jelszót: „El a kezekkel a Terror Házától!”
Szentesi Zöldi László, a Szamizdat főszerkesztője az elmúlt öt hónap kormányzati politikáját bírálta. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal működését pártpolitikai célúnak nevezte, és úgy vélte, a kormány gazdasági intézkedései miatt emelkedhetnek az árak és nehezebbé válhat a megélhetés. A nemzeti oldal feladatát a szervezkedésben jelölte meg: szerinte egymillió új szavazót kell megszólítani.
Menczer Tamás (Fidesz) az előző 16 év eredményeit idézte fel. Elismerte, hogy követtek el hibákat is, de mint mondta, levonták belőlük a következtetéseket. A jelenlegi kormányt egyebek mellett az üzemanyagárak miatt bírálta: emlékeztetett arra, hogy a Tisza ellenzékben 480 forintos árat követelt, és most a „védett ár” visszaállítását sürgette. A beruházások és az építőipar helyzetét, valamint a kormány Oroszországhoz és Kínához fűződő politikáját is kritizálta. Úgy fogalmazott, eljön az idő, amikor ismét helyreállítják a parlament tekintélyét.
Huth Gergely szintén a Terror Háza védelmében szólalt fel. Az újságíró szerint a hatalom tart attól, amit a múzeum képvisel, a vagyonvisszaszerzési hivatal működését pedig az ellenzék megfélemlítésére irányuló eszközként értékelte.
Ezek után Nagy Feró tért vissza a színpadra, és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét adta elő.
Bayer Zsolt Zbigniew Brzezinskit idézve arról beszélt, hogy a fasizmus és a kommunizmus bűnei között nem lehet különbséget tenni: előbbi faji, utóbbi osztályalapon üldözött és pusztított el embereket. Szerinte éppen ennek bemutatása a Terror Háza egyik legfontosabb küldetése. Úgy vélte, a múzeumot ma azok támadják, akik a kommunista gondolkodás szellemi örökösei, illetve kritikátlanul követik az aktuális nyugati politikai és kulturális irányzatokat. Bayer azt mondta, a Terror Házát minden körülmények között meg fogják védeni, és felvetette azt is, hogy a jövőben a múzeumban a szerinte a 21. századra jellemző szélsőséges ideológiák számára is külön kiállítóteret kellene létrehozni.
Schmidt Mária, a Terror Háza menesztett főigazgatója beszédében úgy fogalmazott: a múzeum legfontosabb üzenete, hogy a magyarok szabadságszerető emberek, akik nem tudnak szabadság nélkül élni, és azért olykor hatalmas áldozatokra is készek. Hangsúlyozta, a szabadság nem magától értetődő, és a Terror Háza egyik feladata éppen az volt, hogy ezt a rendszerváltozás után született nemzedékekkel is megértesse. A múzeumot érő bírálatokra reagálva azt mondta: akinek nem tetszik a Terror Háza, csináljon másik múzeumot, „de a miénket hagyják békén, mert ez a mi hazánk is”. Arra is figyelmeztetett, hogy ha bezárnák az intézményt, a Terror Háza olyan szimbólummá válna, „aminek az erejével nem fognak elbírni”.
A tüntetést végül Nagy Feró az Azok a szép napok című slágerével zárta.
