Egészség
Ez lehet az első jele, hogy baj van az agyunkkal
Ártalmatlannak tűnő beszédszokások mögött is lehet figyelmeztető jel
Az emberek beszédstílusa a hétköznapi beszélgetésekben sokat elárulhat agyuk egészségéről. A kanadai Baycrest Corporate Centre for Geriatric Care, a Torontói Egyetem és a Yorki Egyetem kutatói bizonyítékokat találtak arra, hogy a gyakori szókeresés, a hosszabb szünetek a beszédben és a töltelékhangok, mint például az „öhm”, összefüggésben állnak a fontos kognitív képességek változásaival.
A beszéd és az emlékezet szünetei összefüggenek
Tanulmányukhoz a csapat 18 és 90 év közötti felnőttek hangfelvételeit elemezte. Különösen feltűnőek voltak a...
- szünetek,
- átmenetek megállítása
- és a lassított beszéd
Az eredmények azt mutatták, hogy azok az emberek, akik gyakrabban keresnek szavakat, lassabban beszélnek, vagy több szünetet tartanak, gyakran rosszabbul teljesítenek a memória, a figyelem és a mentális rugalmasság tesztjein.
A tudósok 241 egészséges felnőtt felvételeit elemezték, akik szabadon írták le a képeket saját szavaikkal, miközben egy szoftver a beszéd minden részletét elemezte. A mesterséges intelligencia nem csak a tartalomra koncentrált; az időbeli mintázatok sokkal érdekesebbek voltak. Többek között a következőket mérték:
- A beszédben lévő szünetek hossza és gyakorisága
- A kimondott szavak tempója
- A töltelékszó úgy hangzik, mint az „uh”, „um”, „uh” vagy „um”
- Ismétlések és megállító átmenetek
A kutatók ezután összehasonlították ezeket az adatokat a kognitív teljesítmény klasszikus tesztjeivel. Ezek között voltak munkamemória-, koncentráció- és ismétlési feladatok.
Az egyik terület különösen szembetűnő volt: azok az emberek, akik gyakrabban tartottak szüneteket és akadozóbban beszéltek, gyakran alacsonyabb pontszámot értek el az úgynevezett végrehajtó funkciókban. A szakértők ezt a kifejezést olyan kognitív képességek leírására használják, amelyekre az embereknek szükségük van a tervezéshez, az emlékezéshez, a rendszerezéshez vagy a gondolatok közötti gyors váltáshoz.
Ha a beszéd akadozik, az agy nagyobb terhelésnek lehet kitéve.
A kutatókat különösen a normál beszélgetések során végzett szókeresés érdekelte. A nyelv nem egyszerűen az agyban alakul ki. Az agynak ki kell választania a megfelelő kifejezéseket, meg kell terveznie a mondatokat és rendeznie kell az információkat – gyakran a másodperc töredéke alatt.
Ha ez a folyamat megakad, rövid megszakítások következnek be. Sokan ezeket a pillanatokat olyan hangokkal töltik ki, mint az „öhm”. Mások hosszabb szüneteket tartanak, vagy megszakítják a mondatokat, és átfogalmazzák azokat -írja a focus.de.
A tanulmány egy visszatérő mintázatot tárt fel: minél hangsúlyosabbak voltak az ilyen megszakítások, annál gyengébbek voltak a hatások.
„Az üzenet világos: a beszéd időzítése több, mint pusztán stílus kérdése – ez az agy egészségének érzékeny mutatója” – mondja a tanulmány szerzője, Jed Meltzer, a Rotman Kutatóintézet munkatársa.
A kutatók ezt az összefüggést nemcsak a 65 év felettieknél figyelték meg. Hasonló mintázatokat találtak szinte minden korcsoportban.
A nyelvi elemzés jobb, mint a hagyományos memóriatesztek
Sok kognitív teljesítményteszt fix feladatokat használ. A résztvevőket arra kérik, hogy memorizáljanak kifejezéseket, ismételjék meg számsorozatokat vagy ismerjék fel a képeket. Az ilyen tesztek gyakran sokáig tartanak, és csak korlátozott mértékben ismételhetők meg, mivel gyakorlási hatások léphetnek fel.
A normál nyelv másképp működik. Az emberek nap mint nap beszélnek. Ez nagy mennyiségű természetes adatot generál a mindennapi életből. A kanadai kutatók ezt előnynek tekintik. A változások hosszabb időn keresztül is megfigyelhetők állandó, kiterjedt tesztelés nélkül.
A kutatók különösen érdekesnek találták, hogy a bonyolult szavak vagy a szokatlan mondatszerkezetek nem szolgáltatták a legerősebb támpontokat. A szünetek, a lelassult beszéd és a beszédfolyamat apró megszakításai sokkal informatívabbnak bizonyultak.
Ez összhangban van a demenciával kapcsolatos kutatások korábbi megfigyeléseivel. Már egy ideje ismert, hogy a korai stádiumú kognitív problémákkal küzdő emberek gyakrabban keresnek szavakat, vagy nehezebben szervezik meg gondolataikat.
A mesterséges intelligencia felismeri a beszédritmus finom különbségeit.
Az értékeléshez a csapat egy mesterséges intelligencia által támogatott elemzést használt, amely több mint 700 nyelvi és akusztikai jellemzőt rögzített. Ezek között olyan apró változások is voltak, amelyeket az emberek a mindennapi életben alig vesznek észre tudatosan.
A szoftver rögzítette például, hogy az egyes szavak milyen sokáig tartottak, vagy milyen gyakran fordultak elő rövid szünetek. Még a beszéd ritmusában mutatkozó apró eltéréseket is figyelembe vették a számítás során.
A tanulmány azonban nem kínál diagnosztikai módszert a demencia kimutatására. Például nem minden beszédszünet utal egészségügyi problémára.
- Feszültség,
- Fáradtság,
- idegesség
- vagy figyelemelterelés sok mindent befolyásolhat.
Továbbá a kutatók csak egészséges felnőtteket vizsgáltak. Ezért az eredmények nem szolgáltatnak közvetlen bizonyítékot egy későbbi betegségre. Inkább a nyelvi képességek és a kognitív teljesítmény közötti összefüggést írják le .
Miért vannak néha a szavak „a nyelvünk hegyén”?
Az ok, amiért egyes emberek gyakrabban botlanak meg, az agy feldolgozási sebességével is összefüggésben lehet. Azok az emberek, akik lassabban dolgozzák fel az információkat, gyakran lassabban is beszélnek. Ehhez jön még a szókeresés: az agynak elő kell hívnia a memóriából a megfelelő kifejezéseket, és le kell fordítania azokat beszéddé. Az életkorral ez az átmenet hajlamosabbá válhat a zavarokra – sokan ismerik azt az érzést, amikor egy szó „a nyelvük hegyén van”, és csak másodpercekkel később jelenik meg.
„Ez a kutatás utat nyit az új eszközök előtt, amelyekkel nyomon követhetők a kognitív teljesítmény változásai a klinikákon vagy akár otthon is” – mondja Meltzer. A jövőbeli hosszú távú vizsgálatoknak tisztázniuk kell, hogy az ilyen nyelvi mintázatok évekkel a jelentősebb memóriaproblémák kialakulása előtt
