Az amerikai hírszerzés arra figyelmeztetett több európai országot, hogy Oroszország a Földközi-tengeren közlekedő, civil áruszállítónak álcázott kereskedelmi hajókról indíthat dróntámadásokat spanyolországi, franciaországi és olaszországi célpontok ellen. A cél az európai hátország sebezhetőségének demonstrálása lehet.
A lehetséges forgatókönyvről elsőként Xavier Colas, a spanyol El Mundo újságírója számolt be. Értesülései szerint a figyelmeztetések John Ratcliffe, a CIA igazgatójának tavaly augusztusi moszkvai látogatásához köthetők. A cikk egy olyan eshetőséget vázol fel, amelyben Oroszország a Földközi-tengeren hajózó teherhajókat használna mozgó indítóállásként a dél-európai célpontok elleni dróncsapásokhoz.
Az Euronews megkeresésére a NATO Mark Rutte főtitkár korábbi szavaival reagált, miszerint a szövetség területét érintő orosz fenyegetés „valós és hosszú távú”. „Különösen arra kérem európai kollégáimat, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és továbbra is támogassák Ukrajnát” – hangsúlyozta Rutte. A főtitkár szerint Európának és a NATO-nak elszántságot kell mutatnia, és fel kell készülnie az esetleges fenyegetésekre, de semmiképpen sem szabad engednie a pániknak.
Kisméretű, öngyilkos drónokat vethetnek be
A spanyol lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő litván védelmi minisztériumi források szerint az oroszok a „Gerber” (Gerbera) típusú drónokat alkalmazhatják. Ez egy kisméretű, mindössze két méter hosszú és 18 kilogramm súlyú pilóta nélküli repülőgép, amely 160 km/órás utazósebességgel akár 600 kilométeres távolságot is képes megtenni.
A drón robbanóanyag-kapacitása meglehetősen korlátozott, mindössze 4-5 kilogramm. A szakértők szerint a bevetésük nem is elsősorban hatalmas fizikai pusztítást célozna, hanem sokkal inkább repülőterek ideiglenes megbénítására, célzott gyújtogatásokra, vagy az európai hátország elleni csapásmérő képesség pszichológiai demonstrálására szolgálna.
A tengeri indítású drónműveletekre már korábban is volt precedens. Februárban egy svéd haditengerészeti egység az Øresund-szorosban észlelt egy olyan drónt, amely egy orosz felderítő hajóról szállt fel. A jelentés felidézi a lipcsei repülőtér ellen elkövetett fegyveres dróntámadást is – amelyet Berlin az orosz hírszerzés számlájára ír –, valamint azt a tavalyi esetet, amikor 19 fegyvertelen drón repült át a lengyel légtér felett.
Miért pont Dél-Európa?
Az elemzők szerint a célpontok lehetséges megválasztása nemcsak a földrajzi adottságokkal, hanem a politikai és katonai sebezhetőséggel is összefügg. Cyrus Giles, az orosz katonai stratégia brit szakértője úgy véli: Moszkva folyamatosan „Európa leggyengébb pontját” keresi. Giles konkrétan Spanyolországot említette, amely szerinte jelenleg nem rendelkezik olyan integrált légvédelmi rendszerekkel, amelyek képesek lennének hatékonyan elhárítani egy ilyen típusú fenyegetést.
Korábban Mark Rutte is felhívta a figyelmet arra, hogy Dél-Európa sincs a kockázati zónán kívül. A NATO-főtitkár érzékeltetésképpen megjegyezte: egy orosz rakétának mindössze tíz perccel tartana tovább elérnie Madridot, mint Varsót. A spanyol cikk szerzői szerint a mediterrán térségből indított dróncsapásokkal Moszkva épp azt demonstrálná, hogy a földrajzi távolság immár nem jelent garanciát az európai országok biztonságára.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter ugyanakkor igyekezett hűteni a kedélyeket, és az eszkaláció elkerülésére szólított fel. Az Olaszországot, Spanyolországot és Franciaországot fenyegető állítólagos orosz tengeri dróntámadásokról szóló jelentéseket a tárcavezető „teljesen alaptalan riadalomkeltésnek” nevezte.
Érzékeny pillanat Spanyolország számára
A figyelmeztetés meglehetősen kényes időpontban érkezett Spanyolország számára, mivel az Egyesült Államokkal való viszonyt épp a védelmi költségvetés körüli viták terhelik. Pedro Sánchez kormánya vonakodik a NATO által meghatározott új szintre emelni a katonai kiadásokat, ami nyílt feszültséget okozott a Donald Trump vezette washingtoni adminisztrációval. Ebben a kontextusban a lehetséges fenyegetésről szóló amerikai jelentés komoly nyomást gyakorol a spanyol vezetésre, különösen a lég- és rakétavédelmi rendszerek hiányos finanszírozása miatt.
A spanyol lap külön kitért az andalúziai tengerparton összpontosuló orosz érdekeltségekre és vagyonokra is. Név szerint említik Vlagyimir Putyin volt feleségét, Ljudmila Ocseretnaját, valamint jelenlegi férjét, Artur Ocseretnijt, akik a hírek szerint ingatlanokkal rendelkeznek a térségben. Azt ugyanakkor hivatalos forrásból eddig nem erősítették meg, hogy ezeket az ingatlanokat időközben eladták-e, illetve jelenleg mi Ocseretnaja tartózkodási státusza a Costa del Solon.
A háború peremén egyensúlyozva
A jelentés írói szerint Moszkva hónapok óta a „háború peremén” egyensúlyozva operál: a szabotázsakciókkal folyamatosan teszteli az európai államok reakcióidejét és tűrőképességét. A vázolt forgatókönyv újdonsága ezen akciók Földközi-tengerre történő áthelyezése lenne, amivel Olaszország, Franciaország és Spanyolország a NATO keleti szárnyához hasonlóan közvetlen célponttá válna.
Mark Rutte NATO-főtitkár végezetül arra szólította fel az európai nemzeteket, hogy maradjanak nyugodtak. Mint fogalmazott: fel kell készülni az esetleges fenyegetésekre, de nem szabad hagyni, hogy a válaszlépéseket a félelem és a pánik diktálja – írja az Unian.
