Miért jó az agynak a rostfogyasztás?

A teljes kiőrlésű gabonákban, gyümölcsökben, hüvelyesekben, diófélékben és magvakban gazdag étrend – amelyek mindegyike tele van rosttal – óriási előnyökkel járhat mind a testünk, mind az agyunk számára – írja a BBC.

Új kutatások kimutatták, hogy a rost felturbózza a mikrobiomot és befolyásolja a bél-agy tengelyt, amely a bélrendszer és az agy közötti kommunikációs csatorna, lassítva a kognitív hanyatlás tüneteit.

A rostbevitel növelése az egyik leghatásosabb étrendi változás a kognitív egészség szempontjából – mondja Karen Scott, az Aberdeeni Egyetem Rowett Intézetének bélmikrobiológia professzora. Alternatív megoldásként a rosthiányt az egészségkárosodás egyik vezető étrendi kockázati tényezőjének találták.

A rost egy szénhidrát, amelyet az emésztőenzimek nem tudnak könnyen lebontani. Ezért a nagy része változatlanul halad át a bélrendszeren. Növeli a széklet méretét, hosszabb ideig tart a teltségérzet, és mivel lassan emésztjük, a vércukorszint fokozatosabb emelkedéséhez vezet. Kimutatták, hogy azoknál, akik naponta több teljes kiőrlésű gabonát esznek, alacsonyabb a BMI-jük és kevesebb a hasi zsírjuk, mint azoknál, akik finomított gabonát esznek.

A rostban gazdag étrend segíthet meghosszabbítani az élettartamot, ezért esszenciális tápanyagnak kell tekinteni – mondja John Cummings, a Dundee-i Egyetem kísérleti gasztroenterológiai tanszékének emeritus professzora.

A legnagyobb előnyöket napi 25-29 gramm rost fogyasztása mellett érhetjük el. Ehhez minden étkezésbe és uzsonnába beépíthetünk rostot, egy adag gyümölcsöt vagy zöldséget. A diófélék és magvak fogyasztása is növeli a bevitelt – egy marék dió (kb. 30 g) 3,8 g rostot tartalmaz. A növényi alapú élelmiszerek bevitelének növelése kézenfekvő lépés, különösen a hüvelyeseké, mivel a borsó, a bab és a lencse magas rosttartalmú. Néhány egyszerű kiegészítés lehet a konzerv csicseriborsó turmixolása a palacsintatésztába, vagy a borsó hozzáadása a tésztaételekhez.

Scott magyarázata szerint a magas rosttartalmú étrendről ma már úgy tartják, hogy különösen fontos az agy egészsége szempontjából. A butirát nevű zsírsav segít fenntartani a bélnyálkahártya egészségét, ezáltal csökkenti a káros anyagok véráramba jutásának és az agyat érintő hatásának kockázatát.

Ezért javíthatja a bélmikrobiota a kognitív funkciókat. „Minél több rostot fogyaszt, annál több butirát termelődik, és annál jobban megmaradnak a kognitív funkciói” - hangsúlyozta.

Egy 2022-es, több mint 3700 felnőtt bevonásával végzett tanulmány kimutatta, hogy a legtöbb rostot fogyasztóknál alacsonyabb volt a demencia kockázata. Egy másik, 60 év feletti felnőttek körében végzett tanulmány pedig azt találta, hogy azok, akiknek magasabb volt az élelmi rosttartalmuk, jobb kognitív funkciókat mutattak.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a magasabb butiráttermelés pozitív hatással van a depresszióra és a jobb alvásra is. A butirátot termelő baktériumok például összefüggésbe hozhatók a jóléttel, valamint a mentális betegségek csökkenésével.

Ezenkívül Scott csapata a közelmúltban azt fedezte fel, hogy az Alzheimer-kóros betegek székletmintáiban magasabb volt a gyulladáskeltő markerek száma, és alacsonyabb volt a butirátot termelő baktériumok száma, valamint összességében kevesebb butirát volt jelen.

„Ez összefügg a butirát és az agy közötti kapcsolattal” – mondja. Ez egy korrelációs vizsgálat volt, de azt is megjegyzi, hogy alátámasztja a bélmikrobiotánk változásainak az agy egészségével való összefüggésére vonatkozó egyre növekvő bizonyítékok számát.