Egészség

Megvan a morfium utódja?

Nem okoz függőséget, mégis csillapítja a fájdalmat

Új típusú fájdalomcsillapítót fejlesztenek, amely a morfiumhoz hasonlóan hatékony lehet, de más módon működik. A kutatók szerint ez a morfium hatású fájdalomcsillapító áttörést hozhat, ugyanakkor komoly kérdéseket is felvet.

Megvan a morfium utódja?
Az új szintetikus opioid a morfinhoz képest alacsonyabb függőségi kockázatot jelenthet (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Science Photo Library/FCA/Science Photo Libra/DigicomPhoto

A DFNZ nevű szer egy erős kísérleti fájdalomcsillapító anélkül, hogy a hagyományos opioidokhoz hasonló eufóriát okozna. Ez azért különösen fontos, mert a morfiumhoz hasonló gyógyszerek világszerte súlyos függőségi problémákat okoznak. A kutatók azonban hangsúlyozzák: a kockázatok még korántsem tisztázottak – írja a Livescience.

A morfium és más hasonló szerek az orvostudomány alapvető eszközei a súlyos fájdalom kezelésében, például daganatos betegek vagy műtéten átesett páciensek esetében. Ugyanakkor ezek a gyógyszerek az agy jutalmazó rendszerére is hatnak, eufóriát váltanak ki, ami könnyen függőséghez vezethet. Ez különösen az Egyesült Államokban okozott súlyos társadalmi problémát az elmúlt évtizedekben, ahol az úgynevezett opioidválság több százezer halálesethez kapcsolódik. Éppen ezért a kutatók régóta keresnek olyan alternatívákat, amelyek megtartják az erős fájdalomcsillapító hatást, de csökkentik a függőség kockázatát.

A DFNZ egyelőre állatkísérletekben bizonyított: hatékonyan csökkentette a fájdalmat, miközben nem okozott jelentős eufóriát. A klasszikus opioidok addiktív hatásának egyik kulcsa éppen ez az örömérzet. A kutatók azonban figyelmeztetnek: a függőség nem kizárólag az eufóriából fakad. Maga a fájdalom megszűnése is erős megerősítő hatás lehet. Ha egy szer következetesen enyhíti a szenvedést, a használó hajlamos lehet újra és újra alkalmazni, ami hosszabb távon függőséghez vezethet.

Az eddigi vizsgálatok egyik hiányossága, hogy nem elemezték, hogyan viselkednek az alanyok tartós fájdalom esetén. Ez kulcskérdés, mert a valós betegek nem egészséges állapotban, hanem krónikus fájdalom mellett használják ezeket a gyógyszereket. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ilyen körülmények között a használat gyakorisága nő, még akkor is, ha arra egyébként már nem lenne szükség. Ez a viselkedés a függőség egyik korai jele lehet.

További fontos szempont a dózis kérdése. A kísérletek eddig csak terápiás mennyiségekkel dolgoztak, de nem vizsgálták, mi történik nagyobb adagok esetén. Ez kritikus, mert a valós életben sok esetben a dózis emelése vezet a problémákhoz.

A szakértők szerint legalább egy évtizedre van szükség, mire a gyógyszer eljuthat a klinikai alkalmazásig. Addig további állatkísérletek, majd több fázisú humán vizsgálatok szükségesek.

Ha azonban a fejlesztés sikeres lesz, egy olyan új generációs fájdalomcsillapító jelenhet meg, amely a morfium hatékonyságát kínálja, de kisebb kockázatokkal. A kérdés az, hogy valóban sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a hatékonyság és a biztonság között.

Kapcsolódó írásaink