Így derítheti ki, mennyire egészséges a bélrendszere valójában

A bélrendszer állapota sokszor összefügg azzal, hogy valaki sovány vagy túlsúlyos, illetve egészséges vagy beteg. A kutatók ma már egyetértenek abban, hogy a bélrendszer kulcsszerepet játszik az egészségben. Ennek oka, hogy az immunsejtek jelentős része is a bélrendszerben található, így az immunrendszer működésében is meghatározó szerepe van.

A bélrendszert „jó” baktériumok is benépesíthetik, amelyek támogatják az egészséget, illetve „káros” baktériumok is, amelyek betegségeket okozhatnak. Ezt az összetett rendszert bélflórának vagy mikrobiomnak nevezzük.

Ahhoz, hogy képet kapjunk a bélrendszer állapotáról, érdemes figyelni a test által küldött jelekre. David Gardinier táplálkozási szakértő – aki a Cleveland Clinic Táplálkozási Központjában dolgozik, és többek között a lisztérzékenységre és a gyulladásos bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre szakosodott – a The Healthy nevű amerikai platformnak adott interjúban ismertette az egészséges bélrendszer legfontosabb jeleit.

• Napi egy-két alkalommal történő székletürítés
• A széklet puha, könnyen üríthető állagú
• A széklet barna színű
• Ritka a puffadás vagy a gyomorégés (alkalmanként előfordulhat, például bizonyos ételek miatt, de nem jellemzően)
• Normális éhségérzet és jóllakottságérzet
• Erősebb immunrendszer, ritkább betegségekkel
• Pozitívabb hangulat, alacsonyabb stresszszint (kutatások szerint a bél-agy kapcsolat is szerepet játszik ebben)

• Emésztetlen ételmaradékok a székletben
• Hasmenés vagy székrekedés
• Gyakori puffadás
• Hasi fájdalom, hányinger vagy hányás, főleg étkezések után
• Gyomorégés
• Bőrproblémák, például pattanások, ekcéma vagy kiütések
• Állandó fáradtság (a tápanyagok rossz felszívódása miatt, például vas- vagy B12-hiány)

A szakértők szerint körülbelül 100 billió baktérium él a bélrendszerben, amelyeknek különböző tápanyagigényeik vannak. Így étkezéskor nemcsak magunkat tápláljuk, hanem a bélflóránkat is.

David Gardinier szerint a hasznos baktériumok főként a növényi eredetű ételekben található tápanyagokkal táplálkoznak. Ezért a változatos, növényi alapú étrend elősegítheti a jótékony mikroorganizmusok elszaporodását - írja a focus.de.

Ezzel szemben a cukorban és telített zsírokban gazdag, erősen feldolgozott ételek a kevésbé hasznos vagy káros baktériumoknak kedvezhetnek. A túl sok állati fehérje és kevés rost pedig gyulladásos folyamatokhoz is hozzájárulhat.

Ezért gyakran ajánlják a mediterrán étrendet, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, hüvelyesekre, diófélékre, halra és szárnyasokra épül. Az egészséges zsírok fő forrása az olívaolaj, míg a vörös és feldolgozott húsok fogyasztása korlátozott.