Az előzetesen bejelentetteknek megfelelően alakulnak a főbb bevételi és kiadási számok a 2027-es költségvetés országgyűlésnek benyújtott tervezetében – nyilatkozták az MTI-nek elemzők szombaton.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a társaságokat terhelő adók esetében jelentős változásokat hajt végre a kormány.
A nagyvállalatokat érintő 15 százalékos adókulcs bevezetése, a tao- és más támogatások átszervezése, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) átalakítása miatt nehéz a pontos egyenleget meghatározni, vajon az összes átrendeződést vizsgálva túl optimista-e a kormány vagy sem – mondta.
A szakember ugyanakkor érez némi kockázatot, mivel 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány. Ha alacsonyabb a növekedés, akkor nyilván a vállalatoknak sem megy olyan jól, és kevesebb adót tudnak befizetni – tette hozzá.
Az általános forgalmi adó 5,5 százalékosra tervezett növekményét reálisnak tartja az elemző.
A személyijövedelemadó-bevételeket – a számos bejelentett változás mellett – nagy mértékben befolyásolja majd, hogy alakul jövőre a minimálbér, ami jelenleg még nem ismert – hangsúlyozta a szakember.
Németh Dávid szerint továbbra is kétséges, hogy indulásának első évében be tudják-e szedni a tervezett 200 milliárd forintot a tervezett vagyonadóból.
A kormány idénhez képest lényegesen kevesebb uniós forrásra számít – mondta az elemző, aki úgy látja, ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az RRF-forrásaiból egy tételben idén jelentős összeg folyik be az elmúlt évek elmaradt kifizetései után, jövőre pedig már a kohéziós alapokra kell támaszkodni. Ez utóbbi szintén jelenthet kockázatot, hiszen ha nem tervezett ütemben halad projektek lezárása és elszámolása, akkor átcsúszhatnak majd kifizetések a 2028-as évre.
A kiadási oldalon a takarékossági intézkedések között számos olyan elem szerepel, amely jelenleg élő szerződéshez kötött, kockázatot jelent az is, hogyan alakul majd e megállapodások újratárgyalása – hívta fel a figyelmet a közgazdász.
Németh Dávid úgy látja, az az elv, hogy az állam saját magán kezdi a spórolást, tényleg megjelenik a költségvetési számokban. Ezen a területen mindig kérdés, hogy úgy faragnak le bizonyos minisztériumi kiadásokat, hogy bizonyos lépéseket elhalasztanak későbbre vagy tényleges átszervezéssel tartós megtakarítást sikerül elérni. Ugyanakkor kitűnik, bizonyos feladatokat – például a közlekedés területén – uniós források bevonásával kíván megvalósítani a kormány.
Elindult egyfajta átrendeződés a költségvetésben. Gyakoriak voltak a kritikák, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban GDP-arányosan sokat költ gazdaságtámogatásra, keveset egészségügyre és oktatásra, ez utóbbi két területre fordított összeg növekszik, míg a cégekhez érkező források csökkennek – közölte az elemző.
Németh Dávid szerint a kormány lehetett volna bátrabb a 300 milliárdos tartalék meghatározásánál. Már a tervezetből is látszik, hogy az energiatámogatásra többet kell költeni a magas energiaárak miatt, és bár messze van még 2027 vége, a piaci folyamatok egyelőre nem alakulnak kedvezően.
A szakember növekedési prognózisban is – különösen a legutóbbi GDP-adat után – inkább lefelé mutató kockázatokat lát, úgy véli, elérhető a tervezett 4,9 százalékos hiánycél, legfeljebb egy-két tizedszázalékkal lehet magasabb.
Regős Gábor: A 4,9 százalékos hiánycél kitűzése pozitív jelzés a piacoknak
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza közölte, a költségvetés tervezete egybevág azokkal a főbb intézkedésekkel, amelyeket a miniszterelnök elmondott a büdzsét bemutató napirend előtti felszólalásában a parlamentben.
A szakember szerint a kormány a 4,9 százalékos hiánycéllal megugrotta azt a feladatot, amit a piac várt. Érdemi hiánycsökkentést tűzött ki, most már az a feladat, hogy ezt végre is hajtsa – mondta, hozzáfűzve: az elmúlt években is inkább a végrehajtással voltak problémák.
A szakember a legnagyobb kockázatot a kiadási oldalon látja. A tervezett 1500–2300 milliárdos spórolást a túlárazások felszámolásával, a kiadások lefaragásával, beruházások elhalasztásával érné el a kormány. Emellett számol azzal is, hogy a menekültügyi szabályok be nem tartása miatti kiszabott uniós bírságot nem kell fizetni. Megjegyezte, bár ez mindenképpen indokolt lenne, azért „erre még nem lehet mérget venni”.
A költségvetés tervezete tartalmaz adóemeléseket, így növekszik az innovációs járulék, több különadó, a nagyvállalatok társasági adója – közölte a közgazdász. Mint mondta, a társasági adónál nagyobb elmozdulásra számított és szélesebb körben. Ez az adónem alacsony is volt, és nem guarantees adóztatás, nagyon nagy kedvezmények voltak érvényben.
A bevételi oldalon a személyi jövedelemadó csökkentése, az átlagkereset körüli szintig járó adójóváírás is hoz változásokat – mondta Regős Gábor, aki ugyanakkor célszerűnek tartaná, ha emellett még a béremelés is megmaradna, nem az történne, hogy a munkáltatók helyett az állam fizet.
Az általános forgalmi adó esetében a gyógyszerek és a tűzifa már bejelentett, bevezetett adócsökkentése mellett nincs változás. A jelenlegi 27 százalékos legfelső kulcson, amelyre még a kiskereskedelmi különadó is rárakodik, talán nem kellene emelni, a csökkentése viszont „a költségvetésnek nagyon sokban fájna”, és a fogyasztóknál sem nagyon jelenne meg – fogalmazott a szakember.
A költségvetés legnagyobb nyertesének az egészségügyet nevezte az elemző, több sorra elosztva 510 milliárd forint többletforrást kap az ágazat. Pozitív lépésnek tartja, hogy gazdaságfejlesztésre kevesebbet szán a kormány. Szavai szerint korábban nagyon sok támogatást kaptak a multicégek beruházásaikhoz, „hogy milyen megtérüléssel, az egy másik kérdés”.
Regős Gábor hangsúlyozta, nagyon sokat számít az, hogy mennyire feszes a gazdálkodás, mennyire tartják az előirányzatokat, mennyire van szándék a hiánycél betartására – írta meg az MTI.
