Nyilvánosságra hozták Magyarország 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját – közölte Facebook-oldalán Kármán András. A pénzügyminiszter szerint a következő években a költségvetési hiány mérséklése, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az államadósság csökkenő pályára állítása lesz a cél.
A tervek alapján 2030-ra 3 százalék alá szorítanák a hiányt, miközben a gazdaság növekedését 3 százalék fölé emelnék, és teljesítenék az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Négy évre szóló gazdasági és költségvetési terv készült
Kármán András szerint az éves költségvetések önmagukban nem garantálják a fenntartható államháztartási gazdálkodást, ehhez hosszabb távú, kiszámítható gazdaságpolitikai irányra is szükség van.
A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a költségvetési tervezés kiszámíthatatlanná vált, a hiánycélokat többször módosították, és az év közbeni változtatások is megnehezítették a tervezést. Példaként a 2026-os költségvetést említette, amelyet eredetileg 3,7 százalékos hiánycéllal fogadtak el, miközben állítása szerint a kormányváltás idején már 8,3 százalékos hiány felé tartott az ország.
Így alakulhat a hiány és a gazdasági növekedés
A közzétett program több számszerű célt is meghatároz a következő évekre. A tervek szerint a költségvetési hiány már 2027-ben csökkenne, majd az évtized végére a 3 százalékos szint alá kerülne.
A bejelentésben szereplő főbb célok:
A hiány jövőre 4,9 százalékra, 2030-ra 2,8 százalékra csökken.
A gazdaság növekedése 2027-ben 2,4 százalékra, az évtized végére 3 százalék fölé gyorsul.
Az államadósság a 2026-os csúcs után csökkenő pályára áll.
Legkésőbb 2030-ig teljesítjük az euró bevezetésének valamennyi feltételét.
A célok teljesülése több tényezőtől függ, köztük a gazdaság tényleges növekedésétől, az állami bevételek alakulásától, a kiadások mérséklésétől és a finanszírozási költségektől. A bejelentett számok ezért a program előrejelzéseit és vállalásait mutatják, nem garantált eredményeket.
Több mint 1400 milliárd forintos megtakarítást terveznek 2027-re
A program egyik fontos eleme az állami kiadások csökkentése. Kármán András szerint az idei évre tervezett, 700 milliárd forintos megtakarításon felül 2027-ben további 1465 milliárd forintot takarítanának meg az állam működésén.
A pénzügyminiszter emellett a politikai alapon kiosztott állami megrendelések és támogatások megszüntetését is célként jelölte meg. A bejegyzés szerint ezzel nagyobb teret adnának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek piaci teljesítményük alapján szeretnének fejlődni.
A megtakarítási cél tényleges megvalósulásához ugyanakkor részletes intézkedésekre és költségvetési adatokkal alátámasztott végrehajtásra lesz szükség. A most ismertetett közlésből önmagában nem derül ki, hogy a 1465 milliárd forintos összeg milyen konkrét intézkedésekből áll össze.
16,4 milliárd eurónyi uniós forrásra építenének
Kármán András szerint 16,4 milliárd eurónyi uniós támogatás felhasználásával fejlesztenék többek között az utakat, a vasúti infrastruktúrát, az iskolákat és a kórházakat.
A miniszter szerint ezek a beruházások úgy segíthetnék az ország fejlődését, hogy közben nem terhelnék a hazai költségvetést. A tényleges költségvetési hatás azonban attól is függ, hogy az adott fejlesztések milyen finanszírozási konstrukcióban valósulnak meg, illetve milyen hazai társfinanszírozási vagy fenntartási kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk.
Az euró bevezetésének feltételeit is teljesítenék
A program egyik legfontosabb hosszú távú vállalása, hogy Magyarország legkésőbb 2030-ig teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételt.
Az euró bevezetése nem kizárólag a költségvetési hiány mérséklésétől függ. Az uniós szabályok több gazdasági és pénzügyi mutatót is meghatároznak, köztük az inflációra, az államháztartás helyzetére, az árfolyam-stabilitásra és a hosszú lejáratú kamatokra vonatkozó követelményeket. Az euró bevezetéséhez az árfolyam-mechanizmusban való részvétel és az uniós intézmények értékelése is szükséges.
A kamatterhek mérséklésével növelnék a mozgásteret
Kármán András szerint a költségvetés rendezése nem önmagában vett cél, hanem eszköz arra, hogy több forrás jusson az egészségügyre, az oktatásra és a családok támogatására.
A miniszter szerint az államadósság finanszírozására kifizetett kamatok csökkentik az egyéb közfeladatokra fordítható összegeket. Ha a hiány és az államadósság finanszírozási költsége mérséklődik, az hosszabb távon nagyobb költségvetési mozgásteret teremthet.
A 2027–2030-as program megvalósítása így egyszerre jelentene költségvetési kiigazítást és gazdaságpolitikai vállalást. A következő évek egyik fő kérdése az lesz, hogy a tervezett megtakarításokat és növekedési célokat milyen konkrét intézkedésekkel, illetve milyen gazdasági környezetben tudják elérni.
