Történelmi jelentőségű fordulat körvonalazódik Nagy-Britanniában: Andy Burnham brit miniszterelnök kijelentette, hogy nyitott arra, hogy országa hivatalosan bocsánatot kérjen a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért.
A kormányfő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy pénzügyi kártérítés fizetését nem támogatja. A bejelentés különösen érzékeny időpontban érkezett, hiszen III. Károly király éppen karibi körúton tartózkodik, miközben a térség országai egyre határozottabban követelik a történelmi igazságtételt.
Nagy-Britannia évszázadokon keresztül meghatározó szereplője volt a transzatlanti rabszolga-kereskedelemnek. A történészek becslése szerint legalább 12,5 millió afrikait hurcoltak el erőszakkal az Atlanti-óceánon keresztül, közülük mintegy 3,2 millió embert brit hajók szállítottak. A rabszolgaság hatalmas gazdasági hasznot hozott a kereskedőknek, ültetvénytulajdonosoknak és az európai gyarmati gazdaságoknak, miközben afrikai családok millióinak életét tette tönkre. A brit parlament 1833-ban fogadta el a rabszolgaság eltörléséről szóló törvényt, amely a birodalom nagy részén megszüntette a rendszert.
Burnham a The Guardian című lapban megjelent írásában mély sajnálatát fejezte ki az áldozatok szenvedése miatt, és elismerte, hogy a rabszolga-kereskedelem következményei napjainkban is érezhetők. A miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának késznek kell lennie arra, hogy párbeszédet folytasson az érintett országokkal és közösségekkel, beleértve egy hivatalos állami bocsánatkérés lehetőségét is. Ez jelentős elmozdulást jelent a korábbi brit kormányok óvatosabb álláspontjához képest.
A pénzügyi jóvátétel kérdésében azonban a miniszterelnök határozottan elutasító maradt. Érvelése szerint a ma élő brit állampolgárokat nem lehet anyagilag felelőssé tenni olyan történelmi bűnökért, amelyekben személyesen nem vettek részt. Burnham ezért a közvetlen kártérítések helyett gazdasági együttműködést és a legszegényebb nemzetközösségi országok adósságterheinek enyhítését javasolja. A tervek között kedvezőbb hitelfeltételek, hosszabb törlesztési időszakok, valamint az oktatás, a megújuló energia és a szegénység elleni küzdelem támogatása is szerepel.
A karibi országok ugyanakkor nem elégednek meg feltétlenül egy jelképes bocsánatkéréssel. Barbados, Jamaica és más korábbi brit gyarmatok vezetői régóta hangsúlyozzák, hogy a rabszolgaság öröksége máig hozzájárul a térség gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeihez. Barbados miniszterelnöke, Mia Mottley üdvözölte Burnham nyitottságát, ugyanakkor jelezte, hogy a jóvátétel kérdésében továbbra is eltérnek az álláspontok. Antigua és Barbuda vezetése szintén pozitívan fogadta a párbeszéd lehetőségét, de nem mondott le a történelmi igazságtétel követeléséről.
A kérdés várhatóan kiemelt szerepet kap a november 1. és 4. között Antigua és Barbudán megrendezendő Nemzetközösségi Kormányfői Találkozón, amelyen Burnham mellett III. Károly király is részt vesz. Az uralkodó karibi látogatása során már elismerte a múlt szenvedéseit, de hivatalos bocsánatkérésre egyelőre nem került sor. A brit kormány álláspontjának változása ugyanakkor megnyithatja az utat egy ilyen történelmi gesztus előtt.
A vita azonban messze túlmutat egy bocsánatkérésen. A valódi kérdés az, hogy a több évszázaddal ezelőtti igazságtalanságokért milyen felelősség terheli a mai államokat, és a történelmi sérelmek elismerését követnie kell-e anyagi jóvátételnek is. Nagy-Britannia most késznek mutatkozik arra, hogy hivatalosan szembenézzen múltjával, de a karibi országok számára a történelmi igazságtétel kérdése ezzel még korántsem zárult le - írja az Independent.
