Egy több mint százéves múltra visszatekintő kanadai papírgyár bezárása mutatja meg, milyen súlyos következményekkel járhat Donald Trump amerikai elnök vámháborúja a határ túloldalán élők számára. A québeci Témiscaming városában működő üzem határozatlan időre leállította termelését, miután az Egyesült Államok 50 százalékos vámot vetett ki a gyár termékeire.
A döntés több száz munkahelyet sodort veszélybe, és komoly bizonytalanságot okozott a településen.
A kanadai kisváros gazdasága szorosan összefonódik a papírgyártással. Az üzem nem csupán egy munkahely a sok közül, hanem a helyi gazdaság egyik meghatározó szereplője. A termelés leállása ezért nemcsak a gyár dolgozóit érintheti, hanem a beszállítókat, a helyi vállalkozásokat és azokat a családokat is, amelyek megélhetése közvetlenül vagy közvetve az ipari létesítménytől függ.
Az amerikai Rayonier Advanced Materials (RYAM) tulajdonában lévő gyár mintegy 360 embert foglalkoztatott. A dolgozók többsége most munka nélkül maradt, bár egy részük átmeneti állami támogatás révén továbbra is kap némi jövedelmet. A BBC beszámolója szerint a helyzetet különösen súlyossá teszi, hogy a gyár termelésének mintegy háromnegyedét korábban az Egyesült Államokban értékesítették. Az amerikai piacra kivetett vámok ezért közvetlenül veszélyeztetik a vállalat gazdasági működését.
A következmények már most érezhetők. A településen csökkenni kezdtek az ingatlanárak, egyre több házon jelent meg az eladó tábla, és sokan attól tartanak, hogy a munkahelyek megszűnése elvándorlási hullámot indíthat el. Egy helyi vállalkozó már 13 alkalmazottjától volt kénytelen megválni. A lakosok szerint a gyár végleges bezárása akár a település hosszú távú fennmaradását is veszélyeztetheti.
A város lakói azonban nem akarják feladni. A munkások, szakszervezeti vezetők és helyi politikusok összefogtak, hogy megpróbálják visszavásárolni az üzemet amerikai tulajdonosától. A tervnek történelmi előzménye is van: 1973-ban a gyár akkori tulajdonosa szintén bezárással fenyegetett, ám a dolgozók és a vezetők közösen megvásárolták az üzemet. Ebből született meg később a nemzetközi vállalattá fejlődő Tembec. A helyiek most abban reménykednek, hogy több mint fél évszázaddal később ismét sikerülhet megmenteniük a munkahelyeiket. Ehhez azonban a kanadai szövetségi kormány és Québec tartomány pénzügyi segítségére is szükségük lehet.
Donald Trump az amerikai importvámokat azzal indokolja, hogy azok megvédik az Egyesült Államok iparát, ösztönzik a hazai termelést és munkahelyeket teremtenek. A kanadai kisvárosban azonban egészen másként látják a helyzetet. Alain Gauthier polgármester szerint a vámok súlyos csapást mérnek a kanadai feldolgozóiparra. A helyiek közül többen abban bíznak, hogy a novemberi amerikai félidős választások után változhat Washington kereskedelempolitikája.
Az idő azonban sürgeti a várost. A kanadai tél közeledtével a leállított gyár berendezéseit a rendkívüli hideg is veszélyeztetheti, ami tovább nehezítheti az esetleges újraindítást. Bár az Egyesült Államok az elmúlt napokban egyes kanadai termékek esetében enyhített a vámokon, a Témiscamingban gyártott termékekre ezek a könnyítések nem vonatkoznak.
A québeci kisváros története jól mutatja, hogy a nagyhatalmak közötti kereskedelmi konfliktusok következményei nem csupán gazdasági mutatókban mérhetők. Egy-egy politikai döntés családok százainak megélhetését, több generáció munkáját és akár egy egész település jövőjét is veszélybe sodorhatja - írja a BBC.
