Európának fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok a jövőben már nem vállalja át a kontinens védelmének jelentős pénzügyi terheit – figyelmeztetett Keir Starmer korábbi brit miniszterelnök péntek este Dublinban.
A politikus szerint a Washington és Európa közötti biztonságpolitikai kapcsolatokban olyan tartós változás következett be, amely Donald Trump elnökségének lezárultával sem fog automatikusan megszűnni. Starmer úgy véli, az európai országoknak sürgősen meg kell erősíteniük katonai együttműködésüket, és Nagy-Britanniának ebben központi szerepet kell vállalnia.
A volt kormányfő a Brit–Ír Kereskedelmi Kamara dublini rendezvényén beszélt, ahol tiszteletbeli örökös tagsággal ismerték el a brit–ír kapcsolatok javításáért végzett munkáját. Ez volt az első jelentősebb politikai felszólalása azóta, hogy júliusban távozott a miniszterelnöki tisztségből.
Starmer szerint Európa az elmúlt években kétszer is felkészületlennek bizonyult. Először akkor, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és kiderültek az európai védelmi rendszerek régóta fennálló hiányosságai. Másodszor pedig akkor, amikor Donald Trump világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja tovább a korábbi mértékben finanszírozni európai szövetségeseinek biztonságát. A brit politikus szerint mindkét fejlemény előre látható volt, Európa mégsem készült fel megfelelően a következményekre.
A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai hozzáállás megváltozását nem szabad kizárólag Trump személyéhez kötni. Megítélése szerint egy hosszabb távú stratégiai átalakulás zajlik, amelynek következtében Európának a korábbinál sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy mindez nem jelenti az Egyesült Államokkal fennálló katonai, hírszerzési és biztonsági együttműködés végét. A transzatlanti kapcsolatok továbbra is rendkívül fontosak, de az európai országoknak alkalmazkodniuk kell az új helyzethez.
Starmer szerint a megoldás nem merülhet ki a katonai költségvetések növelésében. Olyan közös európai biztonsági keretrendszer kialakítását sürgette, amely szorosabb együttműködést és összehangoltabb védelmi tervezést biztosítana az országok között. A politikus úgy véli, Európának a közös gazdasági piac mellett a biztonság területén is szorosabb kapcsolatokra van szüksége. Ebben az Egyesült Királyságnak akkor is meghatározó szerepet kellene játszania, ha már nem tagja az Európai Uniónak.
A brit politikus azzal érvelt, hogy Nagy-Britannia Európa két nukleáris hatalmának egyike, a NATO meghatározó tagállama, emellett részt vesz egy új generációs harci repülőgép fejlesztésében. London az Ukrajnának nyújtott katonai és biztonsági támogatásban is fontos szerepet vállal, ezért szerinte egy új európai védelmi együttműködés nem képzelhető el az Egyesült Királyság nélkül.
Starmer kijelentéseinek különös jelentőséget ad, hogy miniszterelnöksége alatt maga is megtapasztalta az amerikai–brit kapcsolatok romlását. Bár kezdetben igyekezett jó viszonyt kialakítani Donald Trumppal, később több kérdésben is szembekerültek egymással. Különösen komoly feszültséget okozott, hogy Nagy-Britannia nem kívánt közvetlenül részt venni az Irán elleni amerikai katonai műveletekben, valamint Trump Grönlanddal kapcsolatos területi követelései is vitát váltottak ki.
A volt miniszterelnök a Brexit következményeire is kitért. Szerinte az Európai Unióból való kilépés súlyos gazdasági károkat okozott Nagy-Britanniának, ezért a jövőben nemcsak katonai, hanem gazdasági téren is szorosabb együttműködésre lenne szükség az európai országokkal.
Starmer figyelmeztetése egy szélesebb európai biztonságpolitikai vitába illeszkedik. Az orosz–ukrán háború, az amerikai külpolitika változása és a NATO-n belüli tehermegosztás körüli nézeteltérések egyaránt arra ösztönzik az európai kormányokat, hogy újragondolják védelmi stratégiájukat.
A volt brit miniszterelnök üzenete egyértelmű: Európának nem az amerikai politika korábbi állapotának visszatérésére kell várnia, hanem fel kell készülnie arra, hogy saját biztonságának garantálásában jóval nagyobb szerepet vállaljon. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a NATO-tól való eltávolodást, sokkal inkább az európai védelmi képességek megerősítését és a szövetségen belüli felelősség újraelosztását – írja a BBC.
