Donald Trump amerikai elnök a kínai–amerikai kapcsolatok egyik legérzékenyebb kérdése, Tajvan miatt is szóba hozta a fegyvereladás lehetőségét Hszi Csin-ping kínai elnök washingtoni látogatásán – erről David Perdue, az Egyesült Államok kínai nagykövete beszélt a Fox Newsnak adott interjúban.
Perdue szerint Trump arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok a világ számos országának értékesít fegyvereket, majd egy ponton Hszit is megkérdezte, hogy Kína vásárolna-e amerikai fegyvereket.
A kijelentés azért különösen figyelemre méltó, mert Washington és Peking között régóta komoly vita zajlik az amerikai–tajvani fegyverüzletek miatt. Kína Tajvant saját területének tekinti, és határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok fegyverekkel segítse a sziget védelmét. Az amerikai jog ugyanakkor előírja Washington számára, hogy támogassa Tajvan önvédelmi képességeit, ezért az amerikai fegyvereladások rendszeresen feszültséget okoznak a két ország között.
Perdue elmondása szerint a tajvani kérdés Hszi múlt heti amerikai látogatásán is napirenden volt. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok álláspontja nem változott, miközben a két vezető rendszeresen tárgyal a fegyvereladásokról és más biztonságpolitikai kérdésekről. Kína korábban arra figyelmeztetett, hogy Tajvan függetlenségi törekvései, illetve a sziget amerikai támogatásra támaszkodása zsákutcát jelenthet.
A történethez azonban fontos kiegészítés, hogy az amerikai külügyminisztérium gyorsan pontosította a nagykövet kijelentését: egy illetékes szerint az amerikai jog tiltja a fegyvereladásokat Kínának, és jelenleg nincs ilyen ajánlat vagy terv. Így Perdue nyilatkozata nem egy ténylegesen előkészített amerikai–kínai fegyverüzlet bejelentéseként értelmezhető.
A háttérben közben továbbra is jelentős amerikai fegyverszállítások állnak. Washington korábban mintegy 11 milliárd dollár értékű fegyverüzletet jelentett be Tajvannal, miközben a sziget további, körülbelül 14 milliárd dolláros fegyvercsomagra is vár. A tajvani fegyvereladások kérdése ezért továbbra is az amerikai–kínai kapcsolatok egyik legérzékenyebb pontja - írja az AFP.
