Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt egy pazar állami csúcstalálkozó keretében. Bár az esemény szimbolikája igen erős – Hszi több mint egy évtized után látogat ismét Washingtonba –, az elemzők kevés érdemi, nagy horderejű megállapodásra számítanak az egyre mélyülő globális rivalizálás árnyékában.
Trump már szerda este személyesen üdvözölte Hszit a marylandi Andrews légitámaszponton. Ez volt az első alkalom tizenegy év után, hogy egy amerikai elnök a bázison fogadott külföldi vezetőt – legutóbb 2015-ben Barack Obama tette meg ezt Ferenc pápával.
A kínai Hszinhua állami hírügynökség által kiadott érkezési nyilatkozatában Hszi Csin-ping reményét fejezte ki az amerikai kapcsolatok stabilizálásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy Pekingnek és Washingtonnak „partnereknek, nem pedig riválisoknak” kell lenniük, és a két nemzet közötti „békés egymás mellett élés történelmi logikája” változatlan maradt.
A ceremóniákat és a befolyásos vezetőkkel való személyes kapcsolatokat kedvelő Trump számára a találkozó legalább annyira szól a nemzeti presztízsről, mint a diplomáciáról. Az amerikai elnök kifejezett célja, hogy viszonozza azt a nagyszabású fogadtatást, amelyben májusban volt része Kínában, és lenyűgözze vendégét a Fehér Ház déli pázsitján és a Rózsakertben rendezett ünnepségekkel.
Kereskedelmi fegyverszünet
Scott Bessent pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína megállapodott a kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbításában, röviddel azután, hogy Hszi Csin-ping kínai vezető kétnapos megbeszélésekre érkezett Washingtonba.
De a hosszabbítás csak két hónap – így egy újabb határidő a jövő év elejére esik.A kezdeti megállapodás értelmében, amelyet Donald Trump elnök és Hszi Jinping tavaly októberben a dél-koreai Puszanban kötött, mindkét fél feloldotta a kritikus ásványi anyagokra és a csúcstechnológiás exportra vonatkozó korlátozásokat, amelyek a globális ellátási láncok megbénításával fenyegettek. Emellett meghosszabbították a háromszámjegyű vámok felfüggesztését. A fegyverszünet november 10-én járt volna le.
„Ezt január 10-ig meghosszabbítják, hogy több időnk legyen arra, hogy lássuk, mit tehetünk gazdasági téren” – mondta Bessent
Belső források szerint a tárgyalások eredményezhetnek kisebb megállapodásokat bizonyos vámok mérsékléséről, a szintetikus kábítószerek (elsősorban a fentanil) kereskedelme elleni fellépésről, valamint a két hadsereg közötti kommunikációs csatornák bővítéséről. Emellett Trump várhatóan ismét nyomást gyakorol majd Kínára a jogtalanul fogva tartott amerikai és más külföldi állampolgárok szabadon bocsátása érdekében.
Kurt Campbell volt amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a csúcstalálkozó a lényegét tekintve inkább két erőteljes vezető erődemonstrációja lesz, semmint klasszikus, érdemi diplomáciai tárgyalás. „Ez valójában annak a történelmi reinkarnációja, amit az ókorban gyakran párviadalnak neveztünk: két erős vezető, akik mindketten a saját civilizációjukat képviselik, most valahogy összemérik erejüket, és fej fej mellett haladnak” – fogalmazott Campbell.
A törékeny egyensúly
Jelenleg úgy tűnik, a kínai elnök érkezik erősebb pozícióból a találkozóra. Hszi felügyeli Kína kereskedelmi fellendülését, és az ország dominanciája a ritkaföldfém-ellátásban komoly geopolitikai fegyvert ad a kezébe. Bár mindkét vezető érdekelt a stabilitásban – Trumpot a népszerűtlen iráni konfliktus, Hszit pedig a belföldi gazdasági kihívások kötik le –, a mélyben meghúzódó feszültségek bármikor a felszínre törhetnek. Ezek közül a leginkább robbanásveszélyes pont Tajvan, de az amerikai exportellenőrzések és a technológiai verseny is komoly konfliktusforrást jelentenek.
Az Egyesült Államok ázsiai szövetségesei egyre hangosabban aggódnak amiatt, hogy Trump hajlandó lehet enyhíteni Tajpej támogatásán annak érdekében, hogy a hazai választóknak gazdasági sikereket tudjon felmutatni. Információk szerint a kínai elnök várhatóan komoly nyomást gyakorol majd Trumpra a tajvani fegyvereladások leállítása érdekében – különösen a két vezető péntekre tervezett Nemzeti Levéltár-beli látogatása során –, cserébe pedig felajánlhatja Peking segítségét az Iránra nehezedő nyomásgyakorlásban. (Trump a májusi csúcstalálkozót követően már befagyasztott egy 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomagot, amit nyíltan „nagyon jó tárgyalási eszköznek” nevezett.)
Bár a vezetők minden bizonnyal az iráni konfliktust is megvitatják, az elemzők szkeptikusak: kevés jel utal arra, hogy Peking hajlandó lenne valódi nyomást gyakorolni szoros teheráni szövetségesére az amerikai érdekek mentén, még úgy sem, hogy a háború komoly fennakadásokat okoz a globális energiapiacokon.
Repülők, vezérigazgatók és a „Szuperintelligencia”
A kereskedelmi fronton a kilátások némileg biztatóbbak. Trump a félidős választások közeledtével gyors győzelmekre vágyik. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő bejelentette, hogy hamarosan új, mezőgazdasági és nem vámjellegű akadályokat lebontó megállapodások várhatók. Greer megerősítette azt is, hogy Kína haladást ért el a korábban vállalt kétszáz darab Boeing repülőgép megvásárlásában, ugyanakkor újabb megrendelések egyelőre nincsenek kilátásban.
Az egyik legérdekesebb együttműködési terület a mesterséges intelligencia (MI) lehet. A technológia nemzetbiztonsági és katonai jelentősége miatt mindkét fél tart az esetleges visszaélésektől. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint már előkészítő szakaszban van egy, a hidegháborús forródróthoz hasonló „MI-forródrót” létrehozása. Ez a csatorna a veszélyes, nemzetállamok közötti konfliktusokkal fenyegető algoritmikus incidensek elkerülését szolgálná. A kiélezett technológiai verseny miatt azonban a szakértők nem számítanak a szimbolikus gesztusokon túlmutató, átfogó megállapodásra.
Az esemény súlyát jól jelzi a csütörtöki állami vacsora vendéglistája is, amelyen az amerikai technológiai szektor elitje vonul fel: ott lesz többek között Tim Cook (Apple), Jeff Bezos (Amazon), Sam Altman (OpenAI), Elon Musk (Tesla) és Jensen Huang (Nvidia). Noha Hszi Csin-ping kifejezetten az exportkorlátozások enyhítését reméli a találkozótól, amerikai források szerint Trump – a technológiai óriások jelenléte ellenére – várhatóan nem enged az amerikai csúcstechnológiát védő szigorú intézkedésekből – írja a Reuters.
