A mentelmi ügyek megtárgyalásával kezdődött hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülése. – Hát, ez a nap is eljött – kezdte beszámolóját az illetékes bizottság tiszás elnöke. Sasi Nagy Edit ismertette a Hankó Balázs (Fidesz) ellen indult eljárás részleteit, s mint mondta, az NKA-ban kettős eljárásrend alakult ki, így célzottan juttathatták a támogatásokat a kedvezményezett szervezeteknek. Azt is kiemelte, hogy az ügyben a tiltott párt- és kampányfinanszírozás gyanúja is felmerült.
A Fidesz és a KDNP képviselői koncepciós eljárásnak tartják a Hankó ellen indult nyomozást. A mentelmi bizottság nem támogatta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, az Országgyűlés viszont 139 szavazattal igen. A volt kormánypártok nem vettek részt az ülésnek ezen a részén.
A Seszták Miklós ellen indult eljárásról Czakó Czibrus Pál (Tisza) tájékoztatta az Országgyűlést. Seszták vesztegetési ügyekben keveredett gyanúba – többek között a Volán buszbeszerzéseivel kapcsolatban. Hankó Balázzsal ellentétben, aki megjelent a mentelmi bizottság ülésén, ott részletesen beszámolt, és jelezte, hogy kész tisztázni magát, Seszták Miklós nem ment el az Országházba. Az Országgyűlés az ő mentelmi jogát is felfüggesztette a Tisza és a Mi Hazánk frakciójának támogatásával.
Ezek után Magyar Péter ügye került terítékre. A miniszterelnök élt a felszólalás jogával, és beszédét 1848-cal kezdte, amikor az emberek törvény előtti egyenlőséget követeltek. Mint mondta: a forradalom, a szülei és a nagyszülei is arra tanították, hogy mindenkinek vállalnia kell a tetteiért a felelősséget. Hozzátette: nincs takargatni valója, nincs félnivalója, az álláspontja szerint ő fiatal lányokat és fiúkat védett meg egy szórakozóhelyen, amikor elvette egy férfi telefonját. Azt is állította, hogy az ügyészség politikai „megrendelésre” kérte ki a mentelmi jogát Seszták Miklóssal és Hankó Balázzsal együtt. Majd kritizálta, hogy garázdaság gyanújával indítottak eljárást a tüntető ellen, aki tojással próbálta megdobni Szolnokon. Szerinte az egy sokkal súlyosabb bűncselekmény volt.
Hozzátette: „nem a magyar ügyészek 99 százalékával van baj”, hanem a vezetőiekkel, akik „felelni fognak a tetteikért”. Az Országgyűlés ezután felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát. Ezek után szünet következett, mivel a képviselők szavazólapon voksolhatnak a legfőbb ügyészre.
Baka András jelöltje végül elbukott. Egyetlen szavazatot sem kapott.
A köztársasági elnök az ülés után sajtótájékoztatót tartott. Ezen azt mondta, már Szathmáry Zoltán jelölésekor tudott arról, hogy a jelölt testvére érintett az aranykonvoj-ügyben, de a belső tájékozódás során olyan, nyilvánosságra nem hozható információkat is megismert, amelyek szerinte lényegesen más megvilágításba helyezték az ügyet. Hangsúlyozta, hogy döntését szakmai szempontok alapján hozta meg, és visszautasította azt az állítást, hogy Szathmáryval a korábbi, Polt Péterhez kötött ügyészségi vezetést akarta volna pozícióba helyezni. A parlament döntését elfogadja, de az nem változtatta meg a jelöltről kialakított szakmai véleményét.
Az államfő közölte: most új legfőbbügyész-jelöltet keres, és ezt a lehető legrövidebb időn belül meg is teszi. A kiválasztás módszerén nem változtat, továbbra sem kíván előzetesen egyeztetni a parlamenti pártokkal. Olyan jelöltet keres, aki szakmailag felkészült, képes az ügyészség vezetésére és megújítására, valamint a közbizalom helyreállítására; szerinte a legfőbb ügyésznek nem a kormány, az ellenzék vagy a köztársasági elnök elvárásainak, hanem a törvénynek kell megfelelnie.
