Svájcban vasárnap népszavazást tartanak arról, hogy szigorítsák-e az ország alkotmányban rögzített semlegességi szabályait.
A javaslat egy pontosabban meghatározott, szigorúbb semlegességi rendszert vezetne be, amely megtiltaná Svájcnak, hogy megtámadás esetét leszámítva katonai vagy védelmi szövetségekhez csatlakozzon, illetve azokkal együttműködjön. Emellett az ország csak az ENSZ által jóváhagyott szankciókhoz csatlakozhatna, ami a jelenlegi gyakorlat jelentős megváltoztatását jelentené.
A svájci semlegességet nemzetközileg már 1815 óta elismerik, ám annak gyakorlati alkalmazását a jelenlegi alkotmány nem határozza meg ilyen részletesen. A kezdeményezést támogató jobboldali Svájci Néppárt (SVP) szerint az ország az elmúlt években eltávolodott hagyományos semlegességétől, különösen azután, hogy Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően Bern csatlakozott az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókhoz. A kezdeményezés támogatói úgy érvelnek, hogy a semlegesség hozzájárult ahhoz, hogy Svájc kimaradjon a két világháborúból, és lehetővé teszi számára azt is, hogy közvetítőként vegyen részt nemzetközi béketárgyalásokban.
A tervezet ugyanakkor megszüntetné Svájc békeidős katonai együttműködésének lehetőségét a NATO-val, beleértve a közös kiképzéseket is. A svájci kormány és a legtöbb politikai párt ellenzi a javaslatot. Ignazio Cassis külügyminiszter szerint az új szabályok gyengítenék az ország biztonságát, és akadályoznák a NATO-val folytatott kiképzési együttműködést. A Reuters által idézett egyik közvélemény-kutatás szerint a szavazók 68 százaléka ellenezte a kezdeményezést, míg 31 százalék támogatta azt - írja a Reuters.
