Irán továbbra is diplomáciai úton próbálná rendezni az Egyesült Államokkal és Izraellel kialakult konfliktust, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: elutasította Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására és a harcok lezárására vonatkozó javaslatát.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Teherán feltételei egyértelműek, és a szoros újbóli megnyitása csak akkor lehetséges, ha ezeket teljesítik. Hangsúlyozta, hogy a kialakult patthelyzetből kizárólag tárgyalásos megoldással lehet kijutni.
Irán a múlt héten, az ENSZ Közgyűlésén ismertette békejavaslatát, amelyet katari közvetítőkön keresztül továbbítottak az amerikai félnek. Trump szombaton azt mondta, hogy elutasította a tervet, és úgy vélte, hogy az iráni vezetés azért sürgeti a Hormuzi-szoros megnyitását, mert egyre nehezebb helyzetben van. Aragcsi ugyanakkor azt közölte, hogy a közvetítők hivatalosan még nem továbbították számukra az amerikai elutasítást, ezért Teherán egyelőre a végleges amerikai álláspontra vár.
A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusban, mivel a térségben kialakult helyzet jelentősen visszavetette a hajóforgalmat és az olajszállításokat. Irán javaslata szerint egy megállapodás elfogadása után hét napos visszaszámlálás kezdődne, amelynek végén újra megnyithatnák a szorost, miközben szünetet tartanának a regionális harcokban. Ezt követően szélesebb körű tárgyalások kezdődhetnének, amelyek között az iráni atomprogram kérdése is szerepelhetne.
Az atomprogrammal kapcsolatban azonban továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak. Trump azt követeli, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverhez, miközben egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy Teherán nem kíván engedményeket tenni az urándúsítással és a magas dúsítású urán külföldre szállításával kapcsolatban. Maszúd Pezeskján iráni elnök ugyanakkor jelezte, hogy országa kész tárgyalni az atomprogramról és más kérdésekről, de nem fogad el nyomásgyakorlást vagy kényszert.
A konfliktus február 28-án kezdődött amerikai és izraeli támadásokkal, és azóta több alkalommal váltották egymást a harci szünetek és az újabb csapások. A Reuters szerint a harcok több ezer ember halálát okozták, meggyengítették Irán hagyományos katonai erejét, valamint tovább súlyosbították az ország gazdasági helyzetét. A konfliktus közben a térség más államai is érintetté váltak, miközben az olajszállítások és a világgazdaság is jelentős károkat szenvedtek - írja a Reuters .
