A templomokban, sírokban és szobrokon számtalan macskaábrázolás maradt fenn, régészek pedig több millió mumifikált macskát találtak az évszázadok során. De vajon miért töltöttek be ilyen különleges szerepet ezek az állatok az egyiptomiak életében?
A kutatók szerint a macskák megbecsülése kezdetben nagyon is gyakorlati okokra vezethető vissza. Az ókori Egyiptomban a gabonaraktárakat folyamatosan veszélyeztették az egerek és patkányok, amelyek nemcsak az élelmiszert pusztították, hanem betegségeket is terjesztettek. A kiváló vadászoknak számító macskák természetes módon segítettek kordában tartani a rágcsálókat, így az emberek hamar felismerték hasznosságukat. Idővel azonban a haszon mellett vallási jelentőséget is kaptak.
Az egyiptomi hitvilágban a macskákat elsősorban Basztet istennővel kapcsolták össze, aki az otthon, az anyaság, a termékenység és a védelem jelképe volt. Fontos azonban, hogy az egyiptomiak nem magukat a macskákat tekintették isteneknek, hanem úgy vélték, hogy ezek az állatok az isteni erő megtestesítői vagy közvetítői lehetnek. Emiatt a macskák különleges tiszteletnek örvendtek, és gyakran családtagként bántak velük. A görög történetíró, Hérodotosz feljegyzése szerint egy családi macska elpusztulásakor a gyászolók még a szemöldöküket is leborotválták a veszteség jeléül.
Az ókori Egyiptomból számtalan macskaábrázolás került elő. Falfestményeken gyakran láthatók a gazdájuk széke alatt ülve, ékszereken és szobrokon pedig elegáns, méltóságteljes tartásban jelennek meg. A régészek egy közel kétezer éves állattemetőt is feltártak, ahol több macskát gondosan eltemetve, díszes nyakörvvel együtt helyeztek örök nyugalomra. Ez arra utal, hogy sok állat valóban szeretett házi kedvenc volt.
A történetnek azonban volt egy sötétebb oldala is. A Kr. e. 700 és a Kr. u. 300 közötti időszakban hatalmas iparág épült a macskák tenyésztésére. A kutatók szerint emberek milliószámra vásároltak mumifikált állatokat, amelyeket áldozati ajándékként ajánlottak fel az isteneknek. Modern CT-vizsgálatok kimutatták, hogy számos mumifikált macska nagyon fiatal korban pusztult el, ami arra utal, hogy kifejezetten vallási célból tenyésztették és áldozták fel őket. A hívők úgy hitték, hogy az ilyen felajánlásokkal elnyerhetik az istenek kegyét vagy segítségét.
A kutatók máig vitatják, hogy pontosan mikor és hol háziasították a macskákat. Új genetikai vizsgálatok szerint elképzelhető, hogy a modern házimacska kialakulásában Észak-Afrika, sőt maga Egyiptom is kulcsszerepet játszott, bár a kérdés még nem tekinthető véglegesen lezártnak.
Az azonban biztos, hogy az ókori egyiptomiak és a macskák kapcsolata jóval összetettebb volt annál, mint hogy egyszerűen „imádták” volna őket. Ezek az állatok egyszerre voltak hasznos vadászok, szeretett házi kedvencek, vallási szimbólumok és áldozati felajánlások. Ez a különleges kettősség tette a macskát az ókori Egyiptom egyik legismertebb és legrejtélyesebb jelképévé - írja a LiveScience.
