A Frankfurt közelében feltárt apró ezüst amulett alapjaiban változtathatja meg a kereszténység európai elterjedéséről alkotott történészi képet. A régészek egy mintegy 1800 éves sírban találták meg a nyakban viselt ereklyét, amelynek belsejében egy rendkívül vékony ezüstfóliára vésett latin nyelvű felirat rejtőzött.
A leletet a szakemberek jelenleg a kereszténység Alpoktól északra ismert legkorábbi tárgyi bizonyítékának tartják, amely több évtizeddel korábbra helyezi a vallás jelenlétét ezen a vidéken, mint azt eddig feltételezték.
Az amulettet még 2018-ban fedezték fel egy római kori temető feltárásakor, ám a benne található, összetekert és rendkívül sérülékeny ezüstlapot hosszú ideig nem tudták kibontani. A kutatók végül nagy felbontású CT-vizsgálattal készítettek háromdimenziós modellt, amely lehetővé tette a szöveg digitális „kiterítését” és megfejtését. A 18 soros felirat kizárólag keresztény tartalmú: többek között Jézus Krisztusra hivatkozik, idézetet tartalmaz Pál apostol filippiekhez írt leveléből, valamint Szent Tituszt is megemlíti. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert az ilyen korai amulettek gyakran pogány és keresztény elemeket egyaránt vegyítettek, ebben az esetben azonban ennek semmi nyoma nincs.
A sír keltezése alapján a férfit Kr. u. 230 és 270 között temethették el, vagyis egy olyan időszakban, amikor a keresztények a Római Birodalomban még üldöztetésnek voltak kitéve. A kutatók szerint az, hogy viselője haláláig magánál tartotta az amulettet, erős személyes hitről árulkodik. A felfedezés nemcsak a régészet, hanem a vallástörténet és a korai kereszténység kutatása számára is kiemelkedő jelentőségű, hiszen azt sugallja, hogy a keresztény közösségek jóval korábban megjelentek a birodalom északi határvidékén, mint azt eddig a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gondolták – írja az IFLScience.
