A rendvédelmi és belügyi dolgozók már 2026-ban elvárták volna, hogy a kormány intézkedjen a bérrendezésük érdekében, ezért türelmetlenek, és több, a helyzetük javításáról szóló konkrétumot várnak a tárcától – hangsúlyozták az MTI érdeklődésére a munkavállalókat tömörítő szakszervezetek a belügyminiszter csütörtöki nyilatkozatára reagálva.
Ugyanakkor biztatónak tartják, hogy – mint azt a miniszter a Kossuth Rádióban tett nyilatkozatában jelezte – a 2027-es költségvetés tárgyalásakor véglegesítik a belügyi dolgozók bérrendezését. Üdvözlik azt is, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szemben sokkal intenzívebb a párbeszéd a tárca, illetve a munkavállalókat képviselő érdekképviseletek között.
Kucsera Miklós, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának elnöke, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének főtitkára azt MTI-nek azt mondta: türelmetlenséget tapasztal az állomány részéről, mert a választási kampányban „nagyok voltak az ígéretek”. Ezért arra számítottak, hogy már 2026-ban előrelépés történik a bérrendezés érdekében; a hangulat szempontjából ez nagyon fontos lenne – tette hozzá.
Nagy figyelemmel várják a 2027-es költségvetés rájuk vonatkozó számait, annál is inkább, mert egyelőre nemhogy számokat, de tervezeteket, sőt koncepciót sem ismernek – mondta, hozzátéve, több konkrétumot várnak a tárcától.
Kucsera Miklós elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a korábbiakhoz képest sokkal intenzívebb a párbeszéd a munkavállalói képviseletekkel. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy míg korábban másfél évtized alatt egyszer találkoztak hivatalosan a belügyminiszterrel, most az elmúlt száz nap alatt már kétszer, a rendészeti államtitkárral pedig rendszeres a kapcsolat. Hozzátette, folyamatban van egy új együttműködési megállapodás megkötése is a tárca és a szakszervezetek között.
Mint mondta, megértik, hogy száz nap alatt nem lehet megváltani a világot, és ebben a helyzetben a türelmetlenségük ellenére minden támogatást meg kívánnak adni a tárcának és a miniszternek az együttműködés során. Támogatják azt is, hogy a tárca forrást kíván biztosítani a települési pótlék, illetve az albérleti támogatás feltöltésére.
Powell Pál, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szintén azzal kezdte a válaszát, hogy jobb lett volna, ha még az idén történik valamilyen béremelés, főleg a rendvédelmi igazgatási dolgozók körében, akik majdnem ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásosok. Annál is inkább, mert ők nem részesültek a korábbi kormány által juttatott fegyverpénzből sem.
Felidézte, hogy a belügyminiszter ígéretet tett a 2008 óta változatlan illetményalap emelésére is; reményeik szerint ez megvalósul, mert a munkavállalók alulfizetettek. Továbbá szükséges a nyugdíjrendszer felülvizsgálata és egy új életpályamodell bevezetése is.
Jó iránynak tartják viszont, hogy megindulhatott a korábban leszerelő belügyi dolgozók „visszaszerelése”, amit az előző kormányzat valamilyen oknál fogva nem engedett. Szintén sikerült előre lépni a kormány és a szakszervezetek közötti kommunikáció, az egyeztetések terén – mondta Powell Pál.
Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára felidézte, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén azonnali, még 2026-ban megvalósuló béremelésre kérték a belügyminisztert. Ez egyelőre nem valósult meg, de örvendetesnek tartják, hogy 2027 januárjától sor kerülhet a bérrendezésre. Különösen fontos a 2008 óta változatlan köztisztviselői illetményalap emelése; a rendőrök fizetése ugyanis azért nem emelkedik, mert az illetményalap az alapegysége. Továbbá szükségesnek tartják a bérpótlékok emelését, a települési pótlék és a lakhatási támogatás költségvetési forrásainak biztosítását. Ez utóbbiak eddig is léteztek, csak nem volt rájuk pénz – emelte ki.
A lakhatást támogató pótlékok bővítésére különösen a fővárosi és a Pest vármegyei rendőrhiány enyhítése érdekében lenne szükség – tette hozzá.
„Tehát türelmetlenek vagyunk mi is (...), nagyon alulfinanszírozott az állomány, nagyon nagy a létszámhiány, és ezt csak egy módon tudják megoldani (...), nagyobb mértékű béremeléssel. Hogyha 5–8–10 vagy akár ilyen kisebb százalékokat adnak, nyilván azzal semmilyen problémát nem oldanak meg. Tehát itt egy jelentős mértékű béremelésre van szükség már” – fogalmazott Pongó Géza, aki szintén elégedett a kormányzattal folytatott kommunikációval.
Tóth Zoltán, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke, szóvivője azt mondta, hogy ők sem elégedettek a kormány intézkedéseivel, de az ígéretek hatására „visszább engedtek” a korábban tervezett, a sztrájkra vonatkozó elképzeléseikből. Ezt ugyanis már az előző kormány alatt tervbe vették.
A munkavállalók ugyanis annyira kiéhezettek, hogy bármi jó lehet, csak induljon el egy a helyzetük javítását célzó folyamat. Viszont ha ugyanaz történik, mint az elmúlt 16 évben, vagyis folyamatosan olyan ígéreteket kapnak, amelyek nem valósulnak meg, azt már nem fogják eltűrni.
Szerinte a belügyminiszter ígéretei csupán tűzoltásként értelmezhetők, de sem külön-külön, sem együttesen nem oldják meg a rendvédelem helyzetét. Ennek érdekében, ettől jóval összetettebb strukturális változásra, szemléletváltozásra volna szükség, vagyis ez nem csupán pénzkérdés.
Ezzel kapcsolatban kifogásolta: ugyanazok az emberek beszélnek most a rendőrségnél arról, hogy 9 ezer rendőr hiányzik, akik korábban eltussolták a problémát és az állomány 90 százalékos feltöltöttségéről beszéltek. „És az állomány ezt látja, az állomány nem hülye” – fogalmazott végül Tóth Zoltán.
