A Magyar Hírlap értesülései szerint kedden további vezetőket és igazgatósági tagokat is menesztettek az állami sportvagyont kezelő társaságtól. A háttérben minden jel szerint az NSÜ már megkezdett, szerződéseket és kötelezettségvállalásokat is érintő átvilágítása állhat.
A következő hetekben pályázaton választják ki az új elnök-vezérigazgatót. Ha elindulnak a megmérettetésen, több jelentős sportvezetői és létesítményüzemeltetési tapasztalattal rendelkező szakember neve is felmerülhet.
Aligha tekinthető már egyszerű személycserének mindaz, ami a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-nél történik. Pósfai Gábor belügyminiszter szeptember 7-i hatállyal felmentette Bíró Pétert az NSÜ elnök-vezérigazgatói tisztségéből, kedden pedig – a Magyar Hírlap értesülései szerint – további vezetőket és igazgatósági tagokat is érintettek a személyi változások.
Bíró Péter 2023. január 1-je óta irányította a társaságot. A Belügyminisztérium hétfői közleményének legfontosabb mondata azonban talán nem is maga a felmentés volt. A tárca ugyanis azt közölte, hogy az átmeneti vezető elsődleges feladata a korábban megkezdett átvilágítás befejezése, az új, végleges elnök-vezérigazgatót pedig a következő hetekben pályázat útján választják ki.
Ez már önmagában arra utal, hogy az NSÜ-nél nem pusztán egy vezető személyéről született döntés.
Miért kellett azonnal váltani?
Bíró Péter megbízatásának megszüntetése azért is keltett figyelmet, mert határozott időre kapta vezetői megbízását. Ez azonban önmagában nem jelent elmozdíthatatlanságot: a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a vezető tisztségviselő bizalmi pozíciót tölt be, és bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A vezetői tisztség megszüntetése és az esetlegesen hozzá kapcsolódó munkaviszony rendezése ugyanakkor két külön jogi kérdés.
Ennél lényegesebb a döntés időzítése.
Ha az átvilágítás során eddig semmi olyan nem merült volna fel, ami a tulajdonosi bizalmat érinti, logikus lehetett volna, hogy a folyamatot az addigi vezérigazgatóval fejeztetik be, és csak az eredmények ismeretében döntenek a folytatásról. Nem ez történt.
Bíró Pétert még az átvilágítás lezárása előtt felmentették, az ellenőrzés befejezését pedig már más vezetőre bízták. Ha ehhez valóban további felsővezetői és igazgatósági személycserék társulnak, az arra enged következtetni, hogy a tulajdonosi joggyakorló nem egyetlen döntést vagy egyetlen vezetőt kíván felülvizsgálni, hanem az NSÜ korábbi működésének szélesebb körét.
Ez természetesen önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A vizsgálat eredményét még nem hozták nyilvánosságra, és jelenleg nincs olyan hatósági megállapítás, amely szerint Bíró Péter vagy az NSÜ valamelyik vezetője jogsértést követett volna el.
A teljes szerződésállományt átvilágítják
A történet előzménye júliusra nyúlik vissza. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár akkor jelentette be, hogy vizsgálat indult az NSÜ kötelezettségvállalásaival és az állami tulajdonú sportingatlanok teljes szerződésállományával kapcsolatban. Ennek egyik kiemelt eleme a Papp László Budapest Sportaréna hosszú távú hasznosításáról kötött megállapodás.
Az NSÜ 2026. március 26-án tízéves, 2027 elejétől 2036 végéig tartó szerződést kötött a RaMpART-csoporttal. Az átvilágítás többek között arra keresi a választ, hogy indokolt volt-e az ország egyik legfontosabb rendezvényhelyszínének ilyen hosszú időre történő lekötése, megfelelő verseny alakult-e ki a pályázaton, valamint kellően védték-e a szerződés feltételei az állami vagyon érdekeit.
A RaMpART ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy szabálytalan eljárásban jutott volna a szerződéshez. A vállalkozás szerint nyílt és transzparens pályázaton, több induló közül a legjobb szakmai és pénzügyi ajánlattal nyerte el a megbízást.
Ez fontos különbség: a szerződés felülvizsgálata nem azonos annak megállapításával, hogy a szerződés jogellenes vagy az állam számára káros volt.
A Puskás Aréna ügye is előkerült
Az elmúlt hetekben egy másik NSÜ-szerződés is a figyelem középpontjába került. Sajtóhírek szerint kérdések vetődtek fel a Puskás Aréna és a Magyar Labdarúgó Szövetség közötti, többek között a skyboxok használatát is szabályozó megállapodással kapcsolatban.
Az NSÜ és az MLSZ azonban közös közleményben utasította vissza azt az értelmezést, hogy a konstrukció kifogásolható volna. A két szervezet szerint a szerződés gazdasági hatását nem lehet kizárólag egyes skyboxok alapján megítélni és az MLSZ által fizetett arénahasználati díjak, valamint az NSÜ-nél maradó kereskedelmi bevételek egészét kell figyelembe venni.
A Puskás Aréna kereskedelmi potenciálja mindenesetre jelentős: a létesítményben nyolcvan skybox, több nagy VIP- és hospitality-tér működik. Éppen ezért az NSÜ vezetésének feladata messze túlmutat a sport szakmai kérdésein. Az állami sportlétesítmények egy része egyben komoly piaci értéket képviselő rendezvényhelyszín, amelynek működtetésében az állami vagyon védelmét, a sportérdekeket és a bevételtermelést egyszerre kell érvényesíteni.
Teljes vezetési modellváltás jöhet
A mostani események egyik lehetséges magyarázata ezért az lehet, hogy az új sportirányítás nem egyszerűen személyi változásokat, hanem más gazdálkodási modellt kíván meghonosítani.
Az új NSÜ-vezetésnek várhatóan egyszerre kell majd megfelelnie több elvárásnak: átlátható szerződéskötésnek, szigorú állami vagyonvédelemnek, költséghatékony működésnek, a sportolók és szövetségek érdekeinek, valamint annak, hogy a jelentős kereskedelmi potenciállal rendelkező arénák és csarnokok a lehetőségekhez mérten saját bevételt is termeljenek.
Ebben az értelemben a következő vezérigazgató kiválasztása különösen fontos lesz.
A Belügyminisztérium már egyértelművé tette, hogy pályázat lesz, mégpedig a következő hetekben.
Ki lehet Bíró Péter utódja?
Hivatalos jelöltlista egyelőre nincs, ezért ma még senkiről sem lehet azt állítani, hogy várományosa a posztnak. Több olyan szakember azonban van, akinek a szakmai múltja alapján érdemes figyelni arra, beadja-e a pályázatát.
Az egyik érdekes név ifjabb Török Ottó lehet.
Török 2007-ben lett a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, a NUSI főigazgatója. Az intézmény a Nemzeti Sportközpontok, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet és a Sportmúzeum összevonásával jött létre, így Török már akkor országos sportintézményt, sportlétesítményeket és állami vagyont kezelő szervezetet irányított. Korábban a Népstadion, majd a Puskás Ferenc Stadion környezetében dolgozott, 2008-ban pedig sport-szakállamtitkárrá nevezték ki.
Sportvezetői kötődése ma is megvan: jelenleg a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja.
Ha Török beadná pályázatát, szakmai szempontból nehezen lehetne figyelmen kívül hagyni, hiszen kevés olyan pályázó lehet, akinek egyszerre van országos állami sportszervezet vezetésében, sportlétesítmény-gazdálkodásban és sportigazgatásban szerzett tapasztalata.
Erős jelölt lehetne, ha egyáltalán pályázik, Igaz András, a SPORTFIVE Hungary vezérigazgatója is. Az általa vezetett társaság a Groupama Aréna és az MVM Dome üzemeltetésében szerzett jelentős tapasztalatot. Igaz olyan területeken rendelkezik közvetlen gyakorlattal, amelyek az NSÜ jövője szempontjából különösen felértékelődhetnek: stadion- és csarnoküzemeltetés, rendezvénypiac, hospitality, VIP- és skyboxértékesítés, valamint kereskedelmi bevételek növelése.
Kovács Györgyi Orsolya, a száz százalékban fővárosi tulajdonú Budapesti Sportszolgáltató Központ vezetője szintén megfelelhet több fontos követelménynek. A társaság hivatalos tevékenysége sportlétesítmények működtetése, tehát egyszerre rendelkezik közvagyonnal működő társasági és létesítményüzemeltetési tapasztalattal.
A korábbi BSK-ügyvezető, Garamvölgyi Bence neve ugyancsak felmerülhet szakmai alapon. Vezetése alatt a társaság többek között a Városligeti Műjégpályát és a Margitszigeti Atlétikai Centrumot működtette, miközben saját bevételből finanszírozott, bevételtermelő képességet javító fejlesztések is szerepeltek a vállalat terveiben.
Mindez azonban egyelőre szakmai esélylatolgatás. Egyik felsorolt személyről sem ismert jelenleg, hogy beadná a még meg sem jelent pályázatra a jelentkezését.
Nem az a legnagyobb kérdés, ki ül Bíró székébe
A következő hetekben ezért két folyamatot kell egyszerre figyelni. Az egyik az új elnök-vezérigazgatói pályázat, a másik, az átvilágítás eredménye.
Ha annak végén az derül ki, hogy az NSÜ korábbi szerződései és kötelezettségvállalásai megfeleltek a jogszabályoknak és megfelelően szolgálták az állam gazdasági érdekeit, akkor a mostani személycserék elsősorban egy új vezetési filozófia kezdetét jelenthetik.
Ha viszont az átvilágítás olyan megállapításokra jut, amelyek szerint bizonyos konstrukciók nem szolgálták megfelelően az állami vagyon érdekeit, akkor a történet aligha ér véget a vezetők lecserélésével.
Az állami sportvagyon nem valamely kormányzat vagy vezetői kör tulajdona, hanem nemzeti vagyon. Éppen ezért minden politikai korszakban ugyanannak kellene lennie az alapelvnek: minden szerződésnek, minden bérbeadásnak és minden üzleti döntésnek igazolhatóan a magyar sport és a magyar állam érdekét kell szolgálnia.
A Nemzeti Sportügynökségnél most úgy tűnik, ennek vizsgálata folyik.
És a Bíró Péter távozását követő újabb személyi döntések alapján egyre valószínűbb, hogy nem egyszerű vezérigazgató-váltásnak, hanem egy teljes korszakváltásnak vagyunk tanúi az NSÜ-ben.
