Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint az orosz reakció „kemény és fájdalmas” lesz. A magyar kormány eközben világossá tette, hogy nem akarja megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, a döntést azonban Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolja. A következő kérdés immár az, hogy Moszkva mivel válaszol és meddig fajulhat a két ország közötti diplomáciai konfliktus.
Érezhetően új szakaszba lépett kedden a magyar–orosz viszony.
Orbán Anita külügyminiszter délelőtt jelentette be, hogy Magyarország felszólította Oroszország budapesti képviseletének tíz munkatársát az ország elhagyására. A külügyminiszter közlése szerint a magyar hatóságok értékelése alapján az érintettek olyan tevékenységet folytattak Magyarországon, amely a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezmény alapján nem összeegyeztethető diplomaták státuszával. A kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra, pontosan milyen tevékenységről volt szó.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Budapest döntése nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet Moszkvával, de a kormány álláspontja szerint, ennek a kölcsönös tiszteleten és a diplomáciai szabályok betartásán kell alapulnia.
Moszkva néhány órával később már jelezte, hogy az ügynek következménye lesz, mégpedig: „Kemény és fájdalmas” válasz - jelezte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az újságíróknak, majd hozzátette, hogy a budapesti döntést a Magyarországon működő „ruszofób lobbi” számlájára írja.
A megfogalmazás diplomáciai nyelven kifejezetten súlyos.
Moszkva egyelőre nem közölte, pontosan milyen ellenlépésre készül és éppen ezért fontos különválasztani azt, amit már tudunk attól, ami jelenleg csak lehetséges forgatókönyv.
A nemzetközi diplomácia gyakorlatában az ilyen kiutasításokra a leggyakoribb válasz kölcsönös diplomáciai kiutasítás. Ez azt jelentheti, hogy Oroszország a moszkvai magyar nagykövetség vagy valamelyik magyar külképviselet munkatársait nyilvánítja nemkívánatos személynek. De a „fájdalmas” szó használata arra utalhat, hogy Moszkva legalább kommunikációs szinten ennél erősebb válasz lehetőségét is nyitva kívánja hagyni.
Nem tudni, mi áll a magyar döntés hátterében
A történet egyik legfontosabb nyitott kérdése éppen az, hogy milyen tevékenységet róttak fel az orosz diplomatáknak. Orbán Anita bejelentése ezt nem részletezte.
Az Associated Press szerint sem a konkrét vádakat, sem az érintett diplomaták távozási határidejét nem hozták nyilvánosságra. Az Euronews pedig arról számolt be, hogy a magyar kormány egyelőre nem erősítette meg, hogy az ügy hátterében kémkedés gyanúja állna.
Ez fontos körülmény.
A diplomáciai státusszal össze nem egyeztethető tevékenység fogalma rendkívül széles lehet. A kémkedéstől és tiltott hírszerzési tevékenységtől kezdve egészen más, a fogadó állam által elfogadhatatlannak ítélt tevékenységig több minden idetartozhat. Ezért addig, amíg Budapest nem közöl további részleteket, nem lehet tényként kijelenteni, hogy a tíz diplomatát kémkedés miatt utasították ki.
Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya
Konzervatív szemszögből a kérdésnek van egy rendkívül egyszerű alapelve. Egy szuverén ország maga dönti el, kit enged diplomáciai képviseletként a területén működni. Magyarországnak érdeke a párbeszéd Oroszországgal. Ezt földrajzi helyzetünk, gazdasági kapcsolataink, energiaellátásunk és az ukrajnai háború is indokolja. A diplomácia értelme éppen az, hogy akkor is legyen kommunikációs csatorna két ország között, amikor súlyos nézeteltérések vannak.
A párbeszéd azonban nem jelentheti azt, hogy Magyarországnak el kell fogadnia saját törvényeinek vagy szuverenitásának megsértését. Ha a magyar nemzetbiztonsági szervek olyan bizonyítékokat tártak a kormány elé, amelyek szerint külföldi diplomaták visszaéltek státuszukkal, akkor az államnak kötelessége fellépni. Ugyanez természetesen fordítva is igaz. Moszkvának is joga van ahhoz, hogy saját területén betartassa a diplomáciai szabályokat. A valódi kérdés az, hogy megmarad-e az arányosság.
Mi lehet Moszkva következő lépése?
A legvalószínűbb forgatókönyv a kölcsönösség elve alapján az, hogy Oroszország magyar diplomaták kiutasításával válaszol. Diplomáciai konfliktusokban ez szinte megszokott eljárás. Ha az egyik ország tíz diplomatát küld haza, a másik fél gyakran hasonló számban válaszol. Ez önmagában kellemetlen, de kezelhető konfliktus lenne.
Súlyosabb helyzet alakulna ki, ha Moszkva a diplomáciai válasz mellé gazdasági vagy más politikai nyomásgyakorlást is társítana. Itt azonban fontos az óvatosság: Oroszország eddig nem jelentett be ilyen intézkedést.
Nem indokolt tehát automatikusan energiaellátási, kereskedelmi vagy más retorziót feltételezni pusztán Zaharova kemény megfogalmazásából. Moszkva érdeke sem feltétlenül az, hogy egy diplomáciai incidensből gazdasági válságot teremtsen a két ország kapcsolatában.
Különösen érzékeny pillanatban történt
A konfliktus időzítése azért is figyelemre méltó, mert az európai biztonsági helyzet továbbra is rendkívül feszült. Oroszország kedden újabb rakétatámadásokat hajtott végre Ukrajna ellen, miközben az Egyesült Államok tovább próbálja életben tartani az orosz–ukrán békefolyamatot. Ugyanezen a napon Romániában az ország hírszerző szolgálata egy Oroszországból irányított szabotázsakció meghiúsításáról számolt be, amelynek során NATO-infrastruktúráról is gyűjtöttek információkat.
Ebből azonban önmagában nem következik, hogy a román ügy és a magyar diplomatakiutasítás között közvetlen kapcsolat lenne. A két történet együttesen inkább azt mutatja, hogy Közép-Európa egyre inkább a nagyhatalmi hírszerzési és biztonsági versengés terepévé válik.
Ez Magyarország számára különösen veszélyes környezet.
A párbeszédet fenn kell tartani
A magyar külpolitika előtt most kényes feladat áll. Egyszerre kell világossá tenni Moszkva számára, hogy Magyarország saját területén nem engedélyez olyan tevékenységet, amely veszélyezteti szuverenitását és közben meg kell őrizni azokat a diplomáciai csatornákat, amelyekre egy háborús Európában különösen nagy szükség van. Ez nem ellentmondás, éppen ez a diplomácia.
Egy ország attól még tárgyalhat egy másik állammal, hogy közben határozottan védi saját érdekeit. Sőt, egy szuverén külpolitika lényege éppen az, hogy sem barátság, sem gazdasági érdek, sem nagyhatalmi nyomás nem írhatja felül Magyarország biztonságát.
Most Moszkván a sor.
Marija Zaharova szavai alapján az orosz válasz gyors és látványos lehet. Az azonban csak a konkrét intézkedések bejelentése után derül ki, hogy a „kemény és fájdalmas” reakció egyszerű diplomáciai kölcsönösséget jelent-e, vagy ennél jóval komolyabb konfliktus kezdődik Budapest és Moszkva között.
Magyarország érdeke mindenesetre világos: megvédeni a saját szuverenitását, miközben nem engedi, hogy egy diplomáciai vita olyan spirállá váljon, amelynek végül a magyar emberek fizetik meg az árát.
