Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: a kormány a vármegyei közgyűlések megszüntetésén dolgozik, az így megtakarított pénzt pedig vidékfejlesztésre fordítaná. A terv első látásra egyszerű államkarcsúsításnak tűnhet, valójában azonban a magyar önkormányzati rendszer egyik történelmi területi szintjének átalakításáról van szó.
Ráadásul a kérdés korántsem csak az,hogy mennyibe kerülnek a közgyűlések, hanem az is,hogy valakinek az általuk végzett területfejlesztési, koordinációs és vidékfejlesztési feladatokat is át kell vennie.
Magyar Péter kedden az Országgyűlésben jelentette be a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítását, ezzel egy időben pedig közölte: a kormány már dolgozik azon a javaslaton, amely megszüntetné a vármegyei közgyűléseket és teljesen átalakítaná a jelenlegi rendszert. A miniszterelnök indoklása szerint a közgyűlések mára kiüresedtek, fenntartásuk pedig jelentős közpénzt emészt fel. Magyar Péter úgy fogalmazott, a változtatással évente „sok tízmilliárd forint” takarítható meg, amelyet a kormány a vidéki térségek fejlesztésére fordítana.
A bejelentés azonban felvet egy ennél jóval fontosabb kérdést: valóban nincs már szükség a vármegyei önkormányzatokra vagy egy működő intézmény helyett egy másik, központibb struktúra jön majd létre?
Már régóta nem a vármegye tartja fenn a kórházat és az iskolát
A vármegyei önkormányzatok szerepe valóban jelentősen megváltozott az elmúlt másfél évtizedben. A korábbi megyei önkormányzatok egykor komoly intézményfenntartói hálózattal rendelkeztek: egészségügyi, szociális, kulturális és más intézmények működtetésében is részt vettek. A rendszer alapvetően 2012-ben változott meg, amikor az állam átvette a megyei önkormányzatok intézményeinek jelentős részét. A vármegyei önkormányzatok ettől kezdve elsősorban nem intézményfenntartóként, hanem területfejlesztési és koordinációs szereplőként működnek.
Ez fontos különbség.
Egy átlagos állampolgár valóban ritkán találkozik közvetlenül a vármegyei közgyűléssel. Nem oda megy személyi igazolványért, nem az működteti a helyi óvodát, és nem a közgyűléshez fordul, ha kátyús az utca. Ettől azonban még vannak törvényben meghatározott feladatai.
Mit csinálnak valójában a vármegyei közgyűlések?
A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, amely többek között területfejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat lát el. Képviselő-testülete maga a vármegyei közgyűlés. A 2023-ban elfogadott területfejlesztési törvény ennél is részletesebben meghatározza a feladatokat.
A vármegyei önkormányzat például területfejlesztési koncepciót és programot készít, részt vesz az országos és európai uniós fejlesztési programok kialakításában, véleményezi a vármegyét érintő fejlesztési stratégiákat, közreműködik a fejlesztési források felhasználásában, figyelemmel kíséri a programok végrehajtását, valamint kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal, állami szervekkel és gazdasági szereplőkkel.
Vidékfejlesztési feladata is van, össze kell hangolnia a különböző vidékfejlesztési stratégiákat és a vármegye fejlesztési terveit, vagyis a közgyűlés megszüntetésével nem tűnnek el automatikusan azok a feladatok, amelyeket jelenleg ellát. Valakinek át kell vennie őket és éppen ez lesz a kormányzati terv egyik legfontosabb kérdése.
Ki döntene ezután a vármegye fejlesztéséről?
Több megoldás elképzelhető. A feladatok egy része kerülhetne központi állami szervekhez, más része a települési önkormányzatokhoz, járási szintre vagy akár egy újonnan felállított területfejlesztési szervezethez. Csakhogy ebben az esetben már azt is meg kell vizsgálni, hogy a megszüntetett apparátus helyett létrejövő rendszer valóban olcsóbb lesz-e.
Ha ugyanis megszűnik egy közgyűlés és annak hivatala, de ugyanazon feladatok ellátásához máshol új munkatársakat, szervezeti egységeket vagy fejlesztési tanácsokat kell létrehozni, akkor a tényleges megtakarítás lényegesen kisebb lehet a politikai bejelentésben szereplő összegnél. A kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra azt a részletes számítást, amelyből kiderülne, hogyan áll össze a Magyar Péter által említett, évente sok tízmilliárd forintos megtakarítás. Ezért az összeg jelenleg kormányfői becslésként kezelhető, nem pedig részletesen igazolt költségvetési megtakarításként.
Alaptörvényi kérdés is lehet belőle
A terv jogilag sem feltétlenül oldható meg egyetlen egyszerű törvénymódosítással. Magyarország Alaptörvénye ugyanis külön rendelkezik a vármegyei képviselő-testületről és kimondja, hogy annak elnökét a testület saját tagjai közül választja meg. A teljes vármegyei önkormányzati szint megszüntetése ezért alkotmányjogi kérdéseket is felvethet és a részletszabályoktól függően az Alaptörvény módosítása is szükségessé válhat.
Emellett módosítani kellene az önkormányzati törvényt, a területfejlesztési szabályozást és az önkormányzati választási rendszert is. Jelenleg ugyanis a választópolgárok külön vármegyei listákon választják meg a közgyűlések képviselőit. Vagyis nem egyszerűen néhány politikusi tisztség megszüntetéséről lenne szó, hanem a magyar önkormányzati rendszer szerkezetének jelentős átalakításáról.
Helyben döntsenek, vagy Budapesten?
A vármegye Magyarország történelmi közigazgatási egysége. Természetesen önmagában a hagyomány nem indokolhat egy drága vagy fölöslegessé vált intézmény fenntartását. Ha egy szervezet nem végez érdemi munkát, vagy ugyanazt a feladatot olcsóbban és hatékonyabban lehet ellátni, a működését igenis felül kell vizsgálni.
A konzervatív államszemlélet ugyanakkor nem pusztán az állam méretéről szól. Legalább ennyire fontos a szubszidiaritás elve: amit helyben el lehet dönteni, azt lehetőleg ne egy távoli központban döntsék el. Ezért a vármegyei közgyűlések megszüntetésének valódi mércéje nem az lesz, hány politikusi tisztség szűnik meg, hanem az, hogy közelebb vagy távolabb kerülnek-e a döntések az érintett vidéki közösségektől.
Ebben különös ellentmondás is kialakulhat.
A kormány éppen azzal indokolja a Szent István Vidékfejlesztési Programot, hogy a helyi közösségek maguk dönthessenek saját fejlesztési szükségleteikről. A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint a program célja, hogy a helyiek ne pusztán kedvezményezettjei, hanem aktív alakítói legyenek saját térségük jövőjének.
Ezzel egy időben azonban megszüntetnének egy választott területi önkormányzati szintet.
A két elképzelés akkor fér össze egymással, ha a közgyűlések helyére valóban erősebb helyi döntéshozatal, és nem újabb központi bürokrácia kerül.
Tíz térségben kezdődik a kísérlet
A Szent István Vidékfejlesztési Program első szakasza tíz térségben indul. A kormány terve szerint Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc környékén mintegy százezer ember bevonásával vizsgálják meg, milyen fejlesztésekre van szükség helyben.
A tapasztalatok alapján 2027. augusztus 20. után indulhat el az országos rendszer.
A következő hónapok egyik nagy közigazgatási vitája ezért várhatóan nem arról szól majd, hogy szükség van-e változtatásokra. Abban aligha lehet vita, hogy az állam minden szintjén rendszeresen felül kell vizsgálni, mire költik az adófizetők pénzét. A valódi kérdés ennél összetettebb.
Mi kerül a vármegyei közgyűlések helyére?
Ki fogja összehangolni a települések fejlesztéseit? Ki képviseli majd a vármegyét az országos és uniós fejlesztési programokban? Ki készíti el a térségi terveket? Hol lesz a döntés joga, és hol lesz a pénz?
Ha a válasz egy egyszerűbb, olcsóbb és a településekhez közelebb álló rendszer, akkor a reform valóban jelentős előrelépés lehet. Ha azonban egy választott önkormányzati szint helyét végül egy új, központból irányított apparátus veszi át, akkor könnyen előfordulhat, hogy a vármegyei közgyűlések eltűnnek ugyan,de a bürokrácia azonban nem lesz kisebb, csak más néven működik tovább.
