Közbeszerzési jogsértés az újbudai menzaügyben: semmisnek mondták ki a szerződésmódosítást

A jogsértés miatt csorbát szenvedett a közpénzek felhasználásának átláthatósága

Belföld
  • 2026.09.02. - 18:53
menza közétkeztetés
Közbeszerzési jogsértés az újbudai menzaügybenAI által egyedi grafikával generált illusztráció

Jogsértően mellőzték a közbeszerzési eljárást az újbudai közétkeztetéshez kapcsolódó egyik beszerzésnél – állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság. A testület szerint a beszerzés egybeszámított értéke nettó 26,7 millió forint volt, így meghaladta a közbeszerzési értékhatárt.

A 2025. október 30-án kötött szerződésmódosítást semmisnek mondták ki, az ügyben összesen 250 ezer forint bírságot szabtak ki. A határozat indokolása arra is kitér: a jogsértés miatt csorbát szenvedett a közpénzek felhasználásának átláthatósága és meghiúsult a gazdaságosság ellenőrzése.

Érdemi jogsértést állapított meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a 2025/2026-os tanév kezdetén kialakult újbudai közétkeztetési ügy egyik szerződésével kapcsolatban.

A D.201/18/2026. számú határozatban a beszerzőként Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálata, a másik szerződő félként pedig a PL-ESTATE Kft. szerepel. A vizsgálat tárgya a „Bölcsődei-óvodai-iskolai közétkeztetés II.” ügyéhez kapcsolódó beszerzés volt.

A Döntőbizottság végül egyértelmű következtetésre jutott: a beszerző megsértette a közbeszerzési törvényt.

Egy hónappal hosszabbították meg a megállapodást

A vizsgált bérleti szerződést 2025. augusztus 28-án kötötték meg. A megállapodás egy komplett főzőkonyha és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra használatára vonatkozott. A szerződést eredetileg október 31-ig kötötték, majd október 30-án annak időbeli hatályát november 30-ig meghosszabbították.

Ez a módosítás vált az ügy egyik kulcspontjává.

A Döntőbizottság szerint ugyanis nem lehetett az eredeti szerződés értékét és a meghosszabbítással létrejött többletértéket egymástól függetlenül kezelni. A testület megállapította, hogy ugyanazt a szolgáltatást ugyanazzal a vállalkozóval, megszakítás nélkül, ugyanarra a célra rendelték meg, ezért az értékeket egybe kellett számítani.

Az így megállapított érték nettó 26,7 millió forint lett.

A Döntőbizottság szerint ez meghaladta a 2025-ben irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, ezért közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni. A határozat szóhasználata világos: a beszerző jogsértően bontotta részekre a közbeszerzés tárgyát, és jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.

A beszerző vitatta a jogsértést

Fontos ugyanakkor az ügy másik oldalának álláspontja is. A beszerző az eljárásban azt közölte, hogy számításai szerint az eredeti beszerzés becsült értéke nettó 18,661 millió forint volt, tehát nem érte el a közbeszerzési értékhatárt. Arra is hivatkozott, hogy a bérleti díjat később csökkentették, mert a konyhai eszközök egy része elektromos kapacitásproblémák miatt nem volt teljes körűen használható. A beszerző számítása szerint a meghosszabbítással együtt is nettó 18,25 millió forint lett a szerződött ellenérték.
A beszerző azt is előadta, hogy a közétkeztetés folyamatosságát azért kellett ilyen átmeneti módon megszerveznie, mert a korábbi közbeszerzéshez kapcsolódó jogorvoslati eljárások elhúzódtak. Álláspontja szerint gondosan járt el, és ha a korábbi eljárások hamarabb lezárulnak, a bérleti szerződést sem kellett volna meghosszabbítani.

A Döntőbizottság ezt az érvelést azonban nem fogadta el. A hatóság szerint a ténylegesen kifizetett összeg nem változtat azon, hogyan kellett a beszerzés értékét közbeszerzési jogi szempontból meghatározni. A testület szerint a beszerzőnek az október 30-i szerződésmódosításkor már tisztában kellett lennie azzal, hogy az egybeszámított érték meghaladja a közbeszerzési határt.

Semmis lett a szerződésmódosítás

A határozat egyik legsúlyosabb jogkövetkezménye, hogy a Döntőbizottság semmisnek mondta ki a 2025. október 30-án megkötött bérletiszerződés-módosítást. A testület azt is megállapította, hogy az eredeti állapot már nem állítható helyre, mivel a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítése időközben megtörtént.

A beszerzőt a megállapított jogsértés miatt 100 ezer forintra bírságolták, majd a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként további 100 ezer forintos bírságot szabtak ki vele szemben. A PL-ESTATE Kft.-vel szemben 50 ezer forintos bírságot állapítottak meg.

Az ügyben kiszabott bírságok összege tehát összesen 250 ezer forint, amelyből 200 ezer forint terheli a beszerzőt, 50 ezer forint pedig a PL-ESTATE Kft.-t.

Figyelemre méltó kapcsolat a Julienne Kft.-vel

A határozatban a Julienne Kft. neve is megjelenik. Ez azért lényeges, mert a társaság a korábbi újbudai közétkeztetési közbeszerzési eljárásban is érintett volt. A Döntőbizottsághoz érkezett közérdekű bejelentés ennél tovább ment: annak benyújtója azt állította, hogy a PL-ESTATE Kft.-vel kötött konstrukció valójában a Julienne Kft. teljesítését leplezhette.

Ezt azonban a mostani határozat nem állapította meg tényként, ezért ebből nem vonható le olyan következtetés, hogy a szerződés színlelt lett volna vagy hogy annak célja a Julienne Kft. közvetett bevonása lett volna.

A két társaság közötti tényleges kapcsolat ugyanakkor nem pusztán a bejelentésben jelenik meg.

A PL-ESTATE Kft. maga tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy 2025. augusztus 4-én a Julienne Kft. volt az érintett ingatlan kizárólagos használója és egyúttal a villamosenergia-szolgáltatás szerződött felhasználója. A dokumentum szerint a hálózatbővítési igényt is a Julienne nyújtotta be, az ezzel kapcsolatos csatlakozási díjakat pedig később a PL-ESTATE-re hárította át.

Nyilvánosan hozzáférhető cégadatok további személyi kapcsolatra is utalnak.

A jelenleg elérhető adatok alapján a Julienne Kft. és a PL-ESTATE Kft. tulajdonosi köre részben átfedi egymást, mert a két cég tulajdonosi körében azonos személyek is megjelennek, amíg az egyik tulajdonos pedig a PL-ESTATE ügyvezetője is. A Julienne Kft. és a PL-ESTATE Kft. között fennálló személyi, illetve az Újszász utcai ingatlan használatához kapcsolódó kapcsolat tehát dokumentálható.

Ez önmagában azonban nem bizonyít közbeszerzési összejátszást vagy színlelt szerződést.

A Döntőbizottság ilyen megállapítást nem tett.

„Az egyik legsúlyosabb jogsértés” A döntés valódi súlyát nem elsősorban a 250 ezer forintos bírság mutatja. A Döntőbizottság saját indokolásában úgy fogalmazott, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése az egyik legsúlyosabb közbeszerzési jogsértés, amely a közbeszerzési törvény alapelveinek és tételes előírásainak megsértésével jár.

A testület ennél is tovább ment. A bírság meghatározásakor kiemelten értékelte, hogy az ügyben „a közpénzek felhasználásának átláthatósága szenved csorbát”, és „a közpénzek felhasználásának gazdaságossága ellenőrzése hiúsult meg”.

Ez a megállapítás túlmutat egy formai közbeszerzési hibán. A közbeszerzés lényege éppen az, hogy közpénzek felhasználásakor biztosítsa a versenyt, az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget. Ha ezt az eljárást jogsértően mellőzik, ezeknek a garanciáknak egy része eltűnik.

Nem állapítottak meg szándékosságot

A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a Döntőbizottság nem talált arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos lett volna. Ez lényeges különbség. A határozat tehát közbeszerzési jogsértést állapít meg, de nem mondja ki azt, hogy a beszerző tudatosan, előre megfontoltan kívánta volna kijátszani a törvényt.

Ugyancsak fontos, hogy a határozat nem László Imre polgármester személyes jogsértését állapítja meg. Az eljárásban a jogsértés címzettje a beszerző szervezet.

Ettől függetlenül politikai kérdésként felvethető, hogy milyen felelősség terheli a kerület vezetését egy olyan ügyben, amely a gyermekétkeztetés biztosításához kapcsolódott és amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság végül jogsértő közbeszerzés-mellőzést állapított meg.

A jogi és a politikai felelősség azonban nem ugyanaz, a kettőt az ügy megítélésében is külön kell választani.

Bíróság előtt is megtámadható a döntés

A Döntőbizottság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül közigazgatási per indítható a Fővárosi Törvényszék előtt. A kereset benyújtásának nincs automatikus halasztó hatálya, ezért a jelenlegi helyzetet pontosan úgy lehet összefoglalni, hogy:

a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította a jogsértést, semmisnek nyilvánította a 2025. október 30-i szerződésmódosítást és bírságokat szabott ki.

A határozat politikai következményeiről viszont már Újbuda vezetésének kell számot adnia, mert miközben lehet vitatkozni azon, milyen kényszerhelyzetet teremtett a tanévkezdés és a közétkeztetési eljárások elhúzódása, egy kérdésben már nem politikai vélemények állnak egymással szemben. A közbeszerzési jogsértést hatósági határozat mondja ki.

Reklám